Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Anton Beszkid kormányzása 201

1932. március 29. E napra Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke ún. ínséggyűlésre hívta egybe a tartományi képviselőket.

1932. március 30. Ezentúl a rendőrség engedélye szükséges ahhoz, hogy a vendéglátóhelyeken élő- vagy gépi zenével szórakoztassák a közönséget.

1932. március Munkácson Magyar írás címmel havilap indult Darkó István szerkesztésében. Az első szám Móricz Zsigmond üdvözlő sorait közölte: „ha előkerült Munkács neve, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc életével kapcsolatban mindig megdobogott a szívem hogy az a Munkács, az valami csodálatos hely lehet, onnan még valaha nagy dolgok fognak elindulni. - És íme, itt a nagy dolog: Munkácson indul meg a Magyar írás.”- Munkácson a zsidó gyermekek számára szociális napközi otthon létesült. - A magyarországi lapok felhívták olvasóikat, hogy „adakozzanak a kárpátaljai ruszin és magyar éhezők éhínségének, nyomorának enyhítése céljaira. [...] Az adományok és felajánlások főként élelmiszerek: búza, gabona, liszt, szalonna, zsír.”- A WIZO (a zsidó nők világszövetsége) ínségakciót indított a kárpátaljai zsidó lakosság megsegítésére. - A Nemzetközi Munkássegély berlini irodájának képviseletében Kárpátalján járt Gerald Hamilton, Ludwig Renn és Arnold Golssenau, hogy a helyszíni jelentést írjanak a gazdasági válságról. - Az ínségsújtotta Verhovinát felkereste Fábry Zoltán szlovákiai író.

1932. április 2. A kárpátaljai magyar pártszövetség munkácsi ülésén megvitatták a Gergely Albert által készített autonómiatervezetet. Megbízták Korláth Endre és Hokky Károly szenátort, hogy a tervezetet terjesszék a parlament elé.

1932. április 3. Ungváron megalakult az Alkotmányos Néppárt. Elnök: Visnovsky Milán. A párt tagjai nagyobbrészt földművelők Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős vidékéről. - Az Őslakó írta: „figyelmeztetjük a közönséget, hogy a levélcímzésnél használja ugyan a magyar megnevezést (hogy el ne felejtsük s elfeledtetni se engedjük ott, ahol lehet, azt), de a magyar név előtt elsősorban a hivatalos nevet használja. így például: Berehovo-Beregszász, Užhorod-Ungvár. - Ne legyünk lusták a két név leírására, mert így emlékezünk arra, hogy bizony a magyarságnak is van itt joga!"

1932. április 10. Megáradt a Latorca, az Ung, a Labore és a Tisza. A lapok szerint utoljára 1924-ben volt ilyen méretű árvíz Kárpátalján. - Az Őslakó írta: „Az első években úgy volt, hogy a katonazenekar Kárpátalján minden hivatalos ünnepen játszotta a ruszin himnuszt is a cseh és szlovák himnuszok után, az utóbbi évek