Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
142 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban forgalom megkönnyítéséről: „A határmenti közlekedésre vonatkozó konvenció több könnyítést állapit meg, amelyet Csehszlovákia és Románia egymás azon polgárainak tesznek, akik a határmenti 10-15 kilométeres zónában laknak. Megkönnyítik a földművelőknek az átkelését a határon, akiknek földjei a másik ország határán, vagy annak mentén vannak. Ezeknek a földművelőknek csak a közigazgatási hatóságok által kiállított bizonyítványra lesz ezután szükségük útlevél helyett ahhoz, hogy birtokaikkal közlekedhessenek. - Ugyanakkor ilyen egyszerű hatósági igazolvány alapján megengedik a határátlépést az iskolás gyermekeknek, akik a szomszéd község iskolájába akarnak a határon átmenni. Ugyanilyen könnyítést élveznek a tudományos, vagy szórakozni kívánó kiránduló csoportok, vallásos körmenetek résztvevői, továbbá azok, akik családi ünnepekre, keresztelőkre, esküvőkre, temetésekre és évfordulókra akarnak átkelni a határon túli szomszédos községekbe. - Kiviteli és behozatali dijak nélkül megengedik, hogy a termelő 10-15 kilométeres zónán belül levő házába szállíthassa a másik országban levő földjének, erdejének, kőbányájának termékeit. - Az átkelési igazolványokat illetékmentesen kell kiállítani, rendszerint egy-egy év időtartamra. [...] Az egyezmény értelmében a két ország hatóságai és népessége kölcsönösen segédkeznek egymásnak katasztrófák, tűzvészek, árvizek stb. esetében. - Az egyezményeket a bukaresti és prágai kormányok és parlamentek ratifikálása nyomán életbeléptezik. " 1925. április 26. Egry Ferencnek, az országos kisgazdapárt kárpátaljai kerülete elnökének „megnyugtató szava" pártja alapszervezeteihez: „meg lehet állapítani, hogy válság nincs, nem is volt. Talán lehetne mondani, hogy az egész félretörés jórészben az egyéni türelmetlenség és kisebb részben az egyéni önérdek szüleménye. [...] Az ungvári gyűlés [1925. április 18-án] mintaképe volt a meggondoltságnak." - A Ruszinszkói Zsidó Néppárt Munkácson tartott nagygyűlésén követelte a zsidóság jogainak érvényesítését. 1925. május 15. Az iskolaügyi minisztérium rendeletben szabályozta az államnyelv oktatását a köztársaság nem cseh/szlovák tannyelvű elemi és polgári iskoláiban. 1925. május 16. Pozsonyban ülésezett a keresztényszocialista párt vezetősége. Kárpátalját Nagy Kálmán képviselte. Az ülésen Lelley Jenő lemondott az elnökségről. A pártelnöki funkciót átmenetileg 5 tagú bizottság vette át (tagjai: Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Palkovich Viktor, Jánoky-Madocsay Gyula, Petrásek Ágoston). Semmisnek mondták ki a nyugati magyar
