Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Anton Beszkid kormányzása 143 pártvezetőség március 16-i ülésének határozatát, mely egyes ta­gokat eltilt a pártfunkcióktól. Ezzel elcsitult a párton belüli vi­szály. A pártvezetőség „mint egyedül illetékes fórum" kimondta, hogy keresztényszocialista párt soros kongresszusát szeptem­ber 8-án tartják Kassán. (Október 4-5-én került rá sor.) 1925. május 18. Pöstyénben ülésezett a szlovenszkói és kárpátal­jai ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága, melyen első íz­ben elnökölt Bittó Dénes. A keresztényszocialisták nevében Körmendy-Ékes Lajos, a kisgazdák nevében Szent-lvány József, a kárpátaljai magyar pártok részéről Korláth Endre mondott üdvöz­lő beszédet. Foglalkoztak a keresztényszocialista párt május 16-i pozsonyi ülésével. A helyzet tisztázására, a pártok közötti együtt­működés módozatának kidolgozása érdekében közös bizottsá­got hoztak létre, melynek tagjai Körmendy-Ékes Lajos, Jablonicz­­ky János, Petrásek Ágoston, Szent-lvány József, Szilassy Béla, Tarján Ödön és Kárpátalja részéről Korláth Endre. 1925. május A csehszlovák-román közös bizottság ülései nyomán államközi szerződés született arról, hogy a csehszlovák állampol­gárok visszakapják a román területen a határtól számított tíz ki­lométeres övben fekvő földjeiket, amennyiben egy birtok nem ha­ladja meg az 50 hektárt. Ugyancsak visszaadja a román kormány az úrbéri erdőket és közlegelőket is. - Kárpátalján szenátusi vizs­gálóbizottságjárt a közigazgatásban tapasztalható anomáliák ki­vizsgálására. - A kassai Kazinczy Irodalmi Társaság tagjai sorá­ba választották Kárpátaljáról (a Kárpáti Híradó szerint mindazo­kat, akiknek „könyvük jelent meg, vagy napi és hetilapok, vagy irodalmi folyóiratok hasábjain tartósabb munkával tették ismer­tebbé nevüket”): Damó Oszkárt, Fülöp Árpádot, Kiss Lászlót, Gáborné Rózsa Elzát, Tvaroska Mihályt, Simon Menyhértet és R. Vozáry Aladárt (már korábban tag Rácz Pál). A társaság kezde­ményezte szépírói és könyvbarát szakosztály létrehozását szlo­venszkói és kárpátaljai hatáskörrel. - Munkácson megalakult a Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete. Elnök: Spiegel József. 1925. június 8. Nagyszőlősön felavatták Alekszandr Duchnovics szobrát. 1925. június 9. Ezen a napon volt az utolsó magyar érettségi a mun­kácsi reálgimnáziumban. 1925. június 10. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga igaz­gató választmánya losonci ülésének határozata kimondta: „Szlovenszkó és Ruszinszkó városaiban - ahol az igazgató vá­lasztmánynak tagjai lesznek - rövidesen megszervezi a Liga he­lyi csoportjait. ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom