Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A csehszlovák állam diszkriminatív intézkedései...91 Csehszlovákia a Saint-Germain-en-Laye-ben 1919-ben megkötött kisebbségvédelmi szerződésben kötelezte magát, hogy az új államhoz tartozó területeken megadja az állampolgárságot mindazoknak a volt német, osztrák és magyar állampolgároknak, akik a szerződés életbe lépése idején ott laknak, illetve ott illetőségi joggal bírnak.301 A Nemzetgyűlés azonban a kisebbségi szerződéstől némileg eltérve a 236/1920. sz. törvényben már csak azoknak biztosította az állampolgárságot, akik 1910. január 1-jéig megszerezték a községi illetőséget az ország részévé vált területen. Magyarországon a községi illetőség kérdése sohasem volt különösebben fontos, és a 22/1886. sz. te. értelmében azt automatikusan négy év folyamatosan ottlakás után mindenki megkapta az adott községben. A csehszlovák hatóságok azonban gyakran ezt a törvényt, a községi illetőség hallgatólagos megszerzését önkényesen értelmezték, és így jogbizonytalanság állt elő. Ezáltal lehetőség nyílt több tízezer, elsősorban magyar nemzetiségű polgár állampolgárságának megvonására és az országból történő kiutasítására. Tobler Jánoson kívül még két képviselő, a csehszlovák szociáldemokrata Surányi Lajos és a magyar-német szociáldemokrata, Nagy Gyula is a kiutasítás sorsára jutott ebben a választási időszakban rendezetlen állampolgárság ürügyén.302 Tobler képviselői mandátumát a jelölőlistán utána következő Daxer Henrik bazini evangélikus lelkész kapta volna meg, de a választási bizottság megtagadta annak elismerését, így 1922. május 23-án Palkovich Viktor gútai esperesplébános foglalta el helyét a parlamentben.303 A Csehszlovákia területén tartózkodó magyar állampolgárok és mindazok, akiknek kétes volt az állampolgárságuk, a teljhatalmú miniszter 1921. október 25-én kelt rendelete értelmében 24 órán belül jelentkezniük kellett a lakhelyükhöz legközelebbi rendőrségen, és külön jegyzékbe vették őket. Mindennap meg kellett jelenniük a rendőrségen. Elrendelték azon nagybirtokok összeírását is, amelyeknek birtokosai magyar állampolgárok és államellenes tevékenységet fejtenek ki. így Pozsony megyében 199 magyar állampolgárt helyeztek rendőri felügyelet alá.304 Magyarország Népszövetségbe történő felvételével kapcsolatban a teljhatalmú miniszter 1921. szeptember 14-én levélben fordult a pozsonyi zsupánhoz, és kérte, nyújtson bejelentést arról, hány magyar dolgozik a hivatalokban, és mennyit bocsátottak el, valamint számoljon be a magyarok által sérelmezett intézkedésekről. Ezekre az adatokra a Népszövetség csehszlovákiai képviselőinek volt szükségük. A zsupán válaszában azt jelenti, hogy az államfordulat óta 30 magyart elbocsátottak, 46-ot nyugdíjaztak, 14 pedig önként távozott a hivatalokból Pozsony megyében. Jelenleg 323 magyar dolgozik a hivatalokban, ebből 12-t az államfordulat óta vettek fel. A zsupán
