Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
Tuka Béla szerepe 55 zsöltek és lerészegedve végzetes fecsegéseket vittek véghez. Természetes, hogy ezekkel a veszedelmes emberekkel komoly és előrelátó ember szóba sem állt.” Tuka ezzel magyarázta, hogy 1920 nyaráig munkája csekély eredményt hozott.160 A megszállt területek hangulatát is sokkal józanabbul ftéli meg, mint a többi hfrszerző: „A felsővidék hangulata. A jelen pillanatban nem a legjobb és ha a politikai helyzet változatlan marad, nemcsak nem fog javulni, hanem előreláthatóan annyira megromlik, hogy egy év múlva a tótság apatikus lesz, a magyarság pedig a haza iránt gyűlölettel lesz eltelve... A mondottakból nyilvánvaló, hogy a tervbe vett katonai beavatkozásnak minél előbb be kell következnie, mert ha a Csehszlovák állam némileg konszolidálódnék, a Magyarországhoz való csatlakozás vágya kérdésessé válik és csak több évtized múlva következnék be újból.”161 Tuka arra is rámutatott, hogy a magyarországi fehérterror és a magyar belpolitikai viszályok milyen káros következményekkel járnak mind a szlovákiai magyarok, mind a szlovákok körében. Tisztában volt vele, hogy csupán a szlovákság magyarbarát állásfoglalása az, amely helyreállíthatja Magyarország területi integritását. A felvidéki helyzet javítása érdekében a káros katonai akciók leállítását és egy budapesti, valamint egy pozsonyi központ létrehozását javasolta. A két központból közvetlenül kellene irányítani a katonai és politikai szervezkedést a Felvidéken. A két központ egy Köpcsényben (Ausztria) székelő összekötő tiszt révén érintkezne.162 A Bulissa-féle katonai szervezkedést hamarosan felszámolták. Kevés információnk van arról, mi valósult meg Tukának az ellenállás központjainak megszervezésére vonatkozó javaslataiból. Tuka kapott megbízást a magyar kormánytól, hogy készítse elő a jóvátételi bizottság 1920 októberében esedékes csehszlovákiai fogadását. A feladat teljesítéséről számjeltáviratban számolt be Kánya Kálmánnak. A munka nagy részének irányítását Kürthy főispán vette át, ő csupán Pozsony megyében irányította az előkészületeket. Ebben segítőtársa Bittó Dénes volt főispán és Beke Lajos tanár volt. „Dologba belevontam kér. szoc. pártot, ennek egyik titkára, s az én helyettesem, Szappanos Lajos építőmester resztvettek e hó elején Komáromban is Kürthy által tartott értekezleten... Eredeti utasítás szerint feladat negatív volt, megakadályozni magyarellenes küldöttségek megjelenését, jóvátételi bizottság előtt. Magyar temperamentum folytán munka pozitív alakot vett. Lakosság tüntetéseket akar rendezni, jóvátételi bizottság szeme előtt Pozsonyban is, vidéken is. Tüntetések impozánsaknak ígérkeznek. A nép nemzetiszínű szalagot kíván kitűzni, kérek 1000 m. különböző szélességben."163 Az biztosra vehető, hogy Tuka 1920-ban végzett tevékenységét nagyra becsülték a magyar vezetők, és 1921 elejére, mint erről még
