Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
56 A hatalomváltástól Trianonig szó lesz, ő lett az egész felvidéki magyar politikai és katonai szervezkedés magyar kormány által hivatalosan elismert legfőbb csehszlovákiai vezetője. 5. Az első nemzetgyűlési választások Csehszlovákiában A különböző titkos szervezkedések mellett a legális magyar politikai élet szervezése 1919 végén és 1920 elején felgyorsult Csehszlovákiában. Ezt az tette szükségessé, hogy 1920 áprilisára kiírták a nemzetgyűlési választásokat. (Kárpátalján ekkor még nem tartanak választásokat, csak 1924 márciusában kerül sor a nemzetgyűlési pótválasztásokra.) A prágai ideiglenes Nemzetgyűlés 1920 februárjában három fontos törvényt fogadott el. Az 1918 novembere óta érvényben levő ideiglenes alkotmány helyett új alkotmányt szavazott meg (121/1920. sz. törvény), továbbá szabályozta a kisebbségek nyelvhasználatát (122/1920. sz.), valamint megalkotta a nemzetgyűlési választások szabályait (123/1920 sz. törvény).164 Az áprilisra kiírt választásokat a magyar vezetők két okból támadták. Az első és legfőbb érv az volt, hogy még nem írták alá a békeszerződést, amely véglegesítette volna Csehszlovákia határait. A másik körülmény, amely kiváltotta a tiltakozást, hogy még érvényben volt a katonai diktatúra Szlovákia és Kárpátalja területén. A választásokon való részvétel, illetve annak bojkottja kérdésében különböző vélemények voltak Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt. A végső döntést a kérdésben, természetesen Budapesten, elég későn hozták meg. Januárban még Szüllő Géza hozta Apponyi „szózatát”, amely szerint a választásokon nem szabad részt venni. Egy hónappal később Lelley Jenő, az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) vezetője a kormányzóval és a miniszterelnökkel történt találkozása után hozta a hírt, miszerint a választásokon részt kell venni. A magyar kormány 8 millió cseh korona támogatást ígért a választásokon való részvételre.165 Sürgős feladat volt tehát megszervezni a politikai pártokat, amelyek eredményesen vehettek részt a választásokon. A politikai pártok közül, mint az Lelley megbízásából is kitűnik, az Országos Keresztényszocialista Pártra helyezte a hangsúlyt a magyar kormány. Ekkor még ez volt az egyetlen hivatalosan bejegyzett politikai párt, amely magyar vezetés alatt állt. A keresztényszocialista egyesületek laza szövetségének párttá alakulása 1920 legelején történt meg.166 Az Országos Keresztényszocialista Párt a választások előtt a szervezettsége fokozásán kívül a Hlinka vezette Szlovák Néppárttal való jó kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, s igyekezett meg
