Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
48 A hatalomváltástól Trianonig rű autonómia magyar kormány általi ígéretét szerette volna megkapni, és közvetítésre kérte a szlovák származású főpapot. „Mi minden eshetőségre követeljük azt, hogy a csehek kiűzése után a tót parlament döntsön a tótok sorsáról. (Népszavazást nem akarunk, mert a tapasztalat megmutatta, hogy ez a legborzasztóbb csapás azon területre nézve, amelyen az történik.) Ezt nemrégen Budapestre is megüzentük. Ha a magyarok bebiztosítják és aláírják azt az autonómiát, melynek tervezetét jelen soraimmal egyidejűleg Budapestre küldöm, mi viszont bebiztosítjuk azt, hogy Hlinka az egész tót parlamenttel együtt a Magyarországgal kapcsolatos autonómia mellett fog dönteni. Azért hatni kellene Horthy kormányzó úrra és a magyar kormányra, hogy feltételeinket fogadják el és nekünk arról aláírásokkal és pecsétekkel ellátott hivatalos okmányokat küldjenek. így valószínűleg sikerülni fog az összes lengyel irányokat a magyar-tót megoldás részére megnyerni és viszont bizonyos, hogy enélkül lehetetlen lesz lengyel segítséget kapni. Azt az első autonómiát, amelyben Bleyer úrral megállapodtunk, Hlinka és az itteni tótok nem tartják elegendőnek és mindenekfölött azt kívánják, hogy a tótoknak önálló törvényhozó testületük legyen és hogy a tót kormányzó mellett ne legyen magyar ellenőrző közeg. Azért az eredeti megállapodást kénytelenek voltunk megváltoztatni...”129 Csernoch János a kérést továbbította Teleki Pál külügyminiszterhez és a kormányhoz. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy Felsőmagyarország nincs a birtokunkban s azt vissza kell szereznünk. Azért minden megnyerhető elemnek támogatását biztosítanunk kell. Már pedig Jehlicska és Hlinka a tótok között nagy befolyással bírnak. Ha maga a tót nép hajlandó is olcsóbb föltételek mellett Magyarországhoz visszajönni, a vezérek befolyását nem szabad kevésre becsülni s esetleg egy merész elhatározással az ügy sikerét veszélyeztetni. A tótok között igen sokan vannak, akik valóságos tót autonómia (törvényhozás) nélkül nem hajlandók a magyar megoldást elfogadni. Az autonómia hangoztatása a legélesebb fegyver a csehek ellen. Ez a fegyver úgy hatásos, ha rá tudnak mutatni, hogy magyar részről az autonómiát beígérték. Másrészről a lengyeleknél és a szövetséges hatalmaknál is a tótok autonómiája az a jelszó, amellyel a cseh-tót megoldás lehetetlenségét lehet megvilágítani. Nézetem szerint nem vétünk Magyarország érdekei ellen, ha a tényleg tót többségű terület részére az autonómiát legszélesebb hatáskörrel megígérjük, amennyiben az az államegységgel összefér. Természetesen a területen lakó magyarok és németek számára a kisebbségek jogát ki kell kötni. Mivel a tót többségű területen is a vezető elem magyar s a született tótok között nagyszámú a teljesen