Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

I. Az új Csehszlovákia

A magyar és a német kisebbség...29

mutatása nélkül. A pártoknak az ország életében játszott szerepének ismertetése megköveteli a két kisebbség társadalmi helyzetének bemutatását is.

Az első Csehszlovák Köztársaság idején egy népösszeírást és két hivatalos népszámlálást végeztek: 1921-ben és 1930-ban. Ezek adatfelvételi módszerei eltértek a korábban végzettekétől. Az előző magyar népszámlások alkalmával az anyanyelvről érdeklődtek a számlálóbiztosok, mi'g a csehszlovák népszámlások a nemzetiségre kérdeztek rá. A szlovák nemzetiség nem szerepel a csehszlovák kimutatásokban, csupán a csehszlovákot ismerték el.57 A népösszeírás alkalmával, amelyre 1919 augusztusában került sor, már ezt az elvet követték. Ez elsősorban a béketárgyalásokkal volt kapcsolatban, mivel a csehszlovák hatóságok kedvezőbb nemzetiségi adatokat akartak beterjeszteni, mint az általuk megbízhatatlannak tartott 1910-ben végrehajtott népszámlálás.58 Az adatfelvételek során a nemzetiségi kategóriák között megjelent a zsidó és a cigány nemzetiség is. A magyar pártok gyakran vették kritika alá ezt az eljárást, mivel a két társadalmi csoport tagjai korábban túlnyomórészt magyar és német anyanyelvűnek vallották magukat a Magyarországhoz tartozott területeken. A magyar politikusok és elemzők viszont a csehszlovák népszámlások nemzetiségi adatait nem tekintették hiteleseknek, és támadták a cenzusok végrehajtását.59

A népszámlások eredményei azonban nemcsak száraz statisztikai adatok voltak ebben az időben, hanem jogforrásként is szolgáltak. A nyelvtörvény ugyanis az egyes bírósági járásokban a 20 százalékos nemzetiségi arány eléréséhez kötötte az adott kisebbségi nyelv hivatalos használatát.

Az 1921-es népszámlálás alkalmával Szlovákiában az állampolgársággal rendelkező lakosság között 637 183 (21,48%) magyar és 139 900 német (4,73%) nemzetiségű személyt mutattak ki. Kárpátalján 102 144 (17,35%) magyar és 10 460 (1,73%) német nemzetiségű csehszlovák állampolgár volt.60 A nemzetiségi statisztikák az 1930-ban végrehajtott népszámlálás alkalmával még kedvezőtlenebbül alakultak elsősorban a magyar kisebbség számára, amely abszolút számokban is csökkenést mutatott. Szlovákiában 571 988 (17,58%) magyar és 147 501 (4,53%) német nemzetiségű rendezett állampolgárságú lakos élt. Kárpátalján 109 472 (15,44%) magyart és 13 249 (1,87%) németet mutattak ki a statisztikák. Rajtuk kívül még Szlovákiában 75 604, Kárpátalján 16 228 csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező személy élt61, akik nagy része is magyar volt. (Lásd az 1. táblázatot.)