Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
A pártegyesftés után 217 ultimátumot adott át a csehszlovák kormánynak, melyben Tešľn (Teschen) és környékének átadását követelte. Másnap átadták a lengyeleknek Tešínt, és Lengyelország kisebb területet szállt meg Szlovákiai északi részén is. Október 6-án Zsolnán a Szlovák Néppárt, a Szlovák Agrárpárt, a Nemzeti Szocialista Párt, az Iparospárt és a Szlovák Nemzeti Párt aláfrt egy egyezményt, melyben követelik Szlovákia autonómiáját a Csehszlovák Köztársaságon belül. Október 7-én kinevezték az autonóm szlovák kormányt Jozef Tiso vezetésével. 1938. október 11-én kinevezték Kárpátalja autonóm kormányát is, amelynek élén Bródy András állt. Bródyt azonban mint magyar kémet október 25-én letartóztatták és bebörtönözték. Az új, Volosin vezette kárpátaljai autonóm kormányt október 26-án nevezték ki. A müncheni egyezmény a magyar területi követelések ügyében közvetlen tárgyalást javasolt Csehszlovákia és Magyarország között. A tárgyalásokra október 9-13-a között Komáromban kerül sor. A csehszlovák küldöttséget már Jozef Tiso vezette a tárgyalásokon, a kérdést a központi kormány tulajdonképpen a szlovákokra bľzta. A magyar küldöttséget Kánya Kálmán és Teleki Pál vezette. A tárgyalások eredménytelenül végződtek. Magyarország a magyarlakta területek átadását követelte, a csehszlovákok azonban csupán két várost, Sátoraljaújhelyt és Ipolyságot adták át, és a Csallóköz átengedését ígérték meg. Miután a komáromi magyar-csehszlovák tárgyalások eredménytelenül végződtek, Németország és Olaszország Bécsben 1938. november 2-án megtartott döntőbíráskodása értelmében Csehszlovákia köteles volt átengedni Magyarországnak 10 390 négyzetkilométernyi magyar többségű területet 850 ezer lakossal. Az átcsatolt területen 504 ezer magyar nemzetiségű polgár élt. Az új határok nagyrészt követték az etnikai határt. Az állam szétesése azonban tovább folytatódott, és 1939. március 14-én kikiáltották a független Szlovákiát. Magyarország ugyanezen a napon megkezdi Kárpátalja katonai elfoglalását. Március 15- én a németek megszállták Prágát, és a megmaradt területekből megalakul a Cseh-Morva Protektorátus. 2. A pártegyesítés után Az Országos Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt érsekújvári, pártegyesítést kimondó nagygyűlése valójában az egyesülési folyamat kezdetét jelentette a helyi szinteken, amely hónapokig elhúzódott. 1937. március végén a pozsonyi magyar konzul arról számolt be, hogy az egyesülés még nincs befejezve, és több problé
