Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Az anyaországi gazdasági támogatás 211 és vállalja rekompenzációs üzletek lebonyolítását, elsősorban a papír és fa behozatalát Szlovákiából.723 A magyarországi Hangya és a felvidéki Hanza Szövetkezeti Áruközpont között alakult ki talán a legeredményesebb gazdasági kapcsolat. A háború előtti Szlovákia területén működött szövetkezetek fejlődését lehetetlenné tette a 210/1919. sz. törvény, amely kimondta, hogy a szövetkezeteknek fel kell mondaniuk tagságukat minden szövetkezeti központban, amely Csehszlovákia határán kívül székel. A Hanza Szövetkezeti Áruközpont többéves előkészítés után 1925. június 18-án alakult meg Galántán. A szövetkezeti áruközpontnak fokozatosan négy osztálya alakult ki: áruosztály, malomosztály, mezőgazdasági osztály és géposztály. Az egyes községekben sorra alakultak a Hangya szövetkezetek, bár nem előzmény nélkül, de a később tagszövetkezetek közül 137 már a háború előtt működött. 1938-ban a bécsi döntés előtt 17 magyarlakta járás 211 községében működött fogyasztási szövetkezet.724 A felvidéki szövetkezetek létrejöttét Magyarország is támogatta. A Hangya az OKP-t bízta meg a szövetkezetek megszervezésével Szlovákiában, melyhez magyar kormánytámogatást is igénybe vettek. A TESZK északi, Csehszlovákiába irányuló költségvetésében az 1929/1930. évi költségvetésében először szerepelt gazdasági célok címén 550 ezer korona, és Papp Antal egy kézzel írt feljegyzése alapján ennek egy részét szövetkezeti célokra fordították.725 A Szlovákiában létrehozott Hanza szövetkezetek célja az volt, hogy olcsó ipari termékekkel lássák el a magyar gazdákat, és ezzel nehezítsék a Csehországból erre a területre irányuló behozatalt. A magyar fél ehhez különleges vámkedvezményeket adott, így a Hanza jelentős eredményeket tudott elérni. Kihasználták a határ közelségéből adódó lehetőségeket, és így jelentősen csökkenteni tudták a vasúti szállítás költségeit is.726 A Hanza forgalma az 1938-as évben meghaladta a 81 millió csehszlovák koronát.727 A csehszlovák földreform során a magyar parasztság csupán kis hányada jutott földhöz. A földreform egyik célja az összefüggő magyarlakta tömbök fellazítása volt, ezért cseh, morva és szlovák telepesek által lakott kolóniákat hoztak létre többek között a Csallóközben és a Mátyusföldön. A kormánypártok részéről próbálkozások történtek a magyar parasztság megnyerésére is. Az esztergomi érsekség Gúta közelében fekvő többezer holdas lefoglalt birtokán földbérlő-szövetkezetet hoztak létre, ahol nagyon kedvező feltételek mellett jutcrttak bérlethez a környékbeli kisparasztok. A földbérlő szövetkezetei a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége szervezésére használta fel az agrárpárt. A szövetségnek Gúta község lett az egyik központja, ahol a tagok száma több százra rúgott.
