Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
212 A pártegyesítés A szervezkedés erőltetett voltát jelzi azonban, hogy az 1923-as községi és az 1925-ös nemzetgyűlési választások alkalmával a szövetségre leadott szavazatok száma nem érte el a tagok számának felét sem.728 Magyar bérlők gazdálkodtak a Pázmány Péter Egyetem Vágsellye szomszédságában fekvő mátyusföldi 2 ezer holdas birtokán is. Az egyetem a hágai bíróságon megnyerte a pert a csehszlovák állammal szemben, és visszaszerezte a birtokát, azonban 1935-ben úgy döntött, hogy a bérlők megkérdezése nélkül eladja a birtokot. Az egyetem lépései nagyon felháborították Esterházy Jánost, aki levélben fordult a magyar kormányhoz. „A bérlők Sellye, Deáki, Pered, Zsigárd és Vághosszúfalu községekből származó katolikus magyar kisgazdák, kik a kezdettől fogva tántoríthatatlan hívei pártomnak... Kérdem mi indította az egyetemet arra, hogy ezen birtokot a cseh likvidačná komisia-nak adja el, mely máris, mint hallom megkezdte összeírni azon cseh telepeseknek névsorát, akik még földre éhesek, úgyhogy többszáz magyar család el fogja veszteni kenyerét. Helyzetünk itt amúgy sem könnyű, de teljesen érthetetlen, hogy épp a most jubiláló Pázmány Péter egyetem nehezíti a helyzetünket olyanképpen, hogy 2000 holdat kiránt a magyar kisgazdák lába alól, cseh telepesek javára... A leghatározottabban kérem az illetékes tényezőket, hogy ha valamiképpen lehetséges, ezt az egy ügyletet stornírozzák, mert nem fogjuk tudni tartani a helyzetünket, ha ezen színtiszta magyar lakosság által évtizedek óta bérelt földjét telepesek fogják megkapni, amit mi, pártok nem fogjuk tudni megakadályozni. Ezek a bérlők hajlandók meg is venni ezen földet, pénzük is volna rá... Ezek után most már csak az hiányzik, hogy a hercegprímás és az esztergomi láptalan kiegyezzen a csehekkel az ittmaradt birtokok felett és akkor Párkánytól egész Galántáig minden teljesen csehszlovák agrár befolyás alá fog kerülni.”729 Böhm Rudolf keresztényszocialista szenátor az 1932 őszén készült Budapestre küldött jelentésében lesújtó képet fest a magyar kisebbség gazdasági helyzetéről, és ezért részben a gazdasági kérdés elhanyagolását okolja. „A szlovenszkói mezőgazdaság a múlt évi rossz termést még mindig nem heverte ki. A gazdatársadalom a legutolsó év alatt még jobban eladósodott, ez az eladósodás abból ered, hogy még a múlt évben különösen a cseh-agrár pénzintézetek nagyon könnyen adták a kölcsönöket, másrészt pedig a gazdák tavaly a köztartozások nagy részével is adósak maradtak. Ez évben az általános gazdasági leromlás következtében úgy az állam, mint a bankok igyekeznek követeléseiket behajtani. Nagyon sok esetben ez az eljárás katasztrófához vezet. A bankok eljárásához sokszor politikai momentumok adják a mozgató erőt és a bajbajutott magyar gaz
