Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
198 A pártegyesľtés született, hogy Törköly hamarosan lemond mandátumáról, és helyére Szilassy Béla kerül. Ez 1937-ben meg is történt. A magyar pártok először indítottak listát a cseh országrészekben, és itt is szereztek 26 871 szavazatot, amelynek a második scrutiniumban a töredékszavazatok összeszámolásánál volt jelentősége. Ezeket a szavazatokat az ország megalakulása óta itt letelepült magyaroktól kapták. A kommunista párt az előző választásokhoz képest az egész országban némi javulást ért el, a magyar vidékeken is megtartotta, sőt növelte pozícióit. A hat legmagyarabb járásban ezúttal 24,24 százalékot ért el, amely majdnem duplája az országos átlagnak. A nemzetgyűlési választások után egy héttel, május 26-án került sor a tartományi és a járási választásokra. A tartományi választásokon is közös listával indultak a magyar pártok, és 225 408 (14,91%) szavazatot szereztek. A választások győztese Szlovákiában a Szlovák Néppárt lett a szavazatok 28,51 százalékával.672 A tartománygyűlésbe öt magyar képviselő jutott be: Salkovszky Jenő, Virágh Béla, Kontsek György, Giller János (mind MNP), Alapy Gyula (OKP).673 Az 1935-ös szlovákiai járási választásokról országosan összesített, részletes adatokkal is rendelkezem.674 Az adatok érdekes képet mutatnak a politikai erőviszonyokról az országban. Szlovákia 77 járásában tartottak választást - a két nagyvárosban, Pozsonyban és Kassán nem volt járási testület -, ezeken összesen 1 431 914 érvényes szavazatot adtak le, és 1080 járási képviselői mandátumot osztottak szét. Az OKP 36 járásban egyedül állított listát, köztük csaknem teljesen szlovákok lakta járásokban is, mint Nagytapolcsány, Breznóbánya, Újbánya, Zólyom. Ezekben az északi járásokban mindenhol szereztek néhány száz szavazatot, de a mandátumszerzéshez ez általában nem volt elég. Végül is tizenkét járásban nem jutott mandátumhoz az OKP. A párt külön listái összesen 78 988 szavazatot kaptak, ezért 52 mandátum járt 24 járásban. A Magyar Nemzeti Párt éppen feleannyi járásban, tehát 17-ben állított külön listát, ezek mind olyan járások voltak, ahol jelentős számú magyarság élt. A MNP külön listái 75 717 szavazatot szereztek, és ezért mind a 17 járásban kaptak mandátumot, összesen hatvanat. A magyar járásokban tehát külön indult mindkét párt, ebből 13 járásban a MNP szerzett több szavazatot, mint az OKP. A MNP nagy fölénnyel nyert az OKP-val szemben a Feledi, a Nagykaposi, az Ó- gyallai, a Rimaszombati, a Rozsnyói, a Tornaijai és a Zselizi járásban. A legnagyobb arányban a Tornaijai járásban nyert, ahol 4320 szavazatot (6 mandátum) szerzett, míg az OKP csupán 692 szavazatot, így nem kapott mandátumot. Az OKP 4 járásban bizonyult jobbnak a MNP-nál, a Galántai, a Nyitrai, a Kassa-vidéki és a Szepsi já
