Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
A választások utáni helyzet és Beneš elnökké... 199 rásban. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a MNP új, határozottan nemzeti húrokat pengető politikája meghozta eredményét, és a tömbmagyarságon belül egyértelműen erősebb volt, mint az OKP. A két magyar ellenzéki párt a Pozsony-vidéki, a Korponai, a Nagyrőcei, a Dunaszerdahelyi, a Somorjai és az Érsekújvári járásban állított közös listát. A közös listák mindenütt eredményesek voltak, összesen 39 094 szavazatot és 28 mandátumot eredményeztek. A két magyar párt a Lőcsei járásban a Szepesi Német Párttal hármas koalícióban indult, de az elért 698 szavazat nem volt elég a mandátumszerzéshez. A Szepesi Német Párt egyedül csak a Poprádi járásban indult, ahol 1429 szavazatot és két mandátumot szerzett. Korábban a párt fellegvárának számító Késmárki járásban az OKP-val közös listát állított, és három mandátum jutott ennek a koalíciónak. A Szepesi Német Párt visszaesésének az volt az oka, hogy a Szudétanémet Párt, illetve szatellitpártja, a Kárpátinémet Párt erőteljesen terjeszkedett a német vidékeken, és jelentős számú szavazatot vett el tőle. A nagynémet eszme terjeszkedésének második vesztese az OKP volt, amely korábban számíthatott a német szórványok támogatására. A Kárpátinémet Párt 19 056 szavazatot és 12 mandátumot szerzett szerte az ország 9 járásában. A kommunista párt a harmadik lett a járási választásokon a Hlinka-párt és az agrárpárt mögött 172 584 (12,05%) szavazattal. Összesen 111 képviselője volt az országban. A magyar járásokban jóval az országos átlagon felüli eredményeket ért el, a Komáromi járásban például 27,56 százalék szavazatot szerzett. 7. A választások utáni helyzet és Beneš köztársasági elnökké választása A Szudétanémet Párt megerősödése újabb nagy feladat elé állította a kormányzó pártokat. 1935. június 4-én alakult meg Malypetr kormánya, amelyben minden párt helyet kapott, amely Csehszlovákia létéhez pozitívan viszonyult. Ebbe három német aktivista párt is bekerült, a szociáldemokraták, a keresztényszocialisták és az agrárpárt. Részben az ellenzéki Szlovák Néppárt megnyerése érdekében 1935. november 4-én átalakították a kormányt. Az ország 15. kormánya élén először állt szlovák politikus, a köztársasági agrárpárti Milan Hodža személyében. Ez némileg stabilizálta a belpolitikai helyzetet. A magyar pártok közös klubjának megalakítása ismét súlyos viták közepette zajlott. Jaross Andor ugyanis kijelentette, nem lesz közös klub a régi formában, és nem egyezik bele abba, hogy annak
