Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
A magyarok és a szudétanémet kisebbség 193 érdekében. Az első intézményes együttműködés a MNP és a német agrárpárt között jött létre az 1925-ös nemzetgyűlési választások előtt a közös lista felállításával, majd folytatódott a közös parlamenti klub kialakításával. Az 1926-os év folyamán a közös német-magyar klub tagjai több kormánytámogató gesztust tettek, és elkezdődtek a tárgyalások a kormányba lépésről. A németek azonban az egyezséget felrúgva úgy léptek be egyedül a kormányba, hogy a magyar követeléseket a kormány nem teljesítette. Ezek támogatását a későbbiekben is hiába várta a MNP az aktivista német pártoktól, ígéreteken túl nem tettek semmit. Nem akarták kockára tenni a kormányban elért helyzetüket. Szüllő Géza, aki mindig ellenezte a szudétanémetekkel való együttműködést, beigazolva látta az aggodalmait. Ő ugyanis többször kijelentette, hogy a németek más helyzetben vannak Csehországban, és követeléseik is más jellegűek, mint a magyaroké. A későbbiekben is voltak elképzelések a német ellenzéki pártokkal történő együttműködésre, de a kezdeti tárgyalásokon túl nem történtek komoly előrelépések. A német-magyar kapcsolatok a harmincas évek elején új jelentőséget kaptak belföldi és külföldi aspektusból egyaránt. Hitler németországi sikere nyomán a magyar külpolitika is kereste a kapcsolatot Németországgal, mert azt remélte, hogy Olaszország után újabb szövetségest talál revíziós törekvései támogatására. A csehszlovák hírszerzés értesülései szerint ezen a téren már 1932-ben jelentős lépések történtek. Bethlen István lemondása után továbbra is vezető szerepet vitt a titkos külföldi diplomáciában, amelynek legfontosabb törekvése a revízió előkészítése volt. Az ő titkos római és berlini tárgyalásain fontos megegyezések születtek Hitlerrel még németországi hatalomra kerülése előtt. 1932-ben megegyezés született a revízió támogatására. Cserében Hitler azt kérte, hogy a magyar kisebbségi pártok működjenek együtt a hamarosan felerősödő náci szudétanémet mozgalommal.659 Szüllő 1933 januárjában Berlinben járt, ahol Kánya Kálmán követtel együtt találkozott a szudétanémet pártok és a nácik képviselőivel. Itt abban egyeztek meg, hogy Csehszlovákiában szorosabb ellenzéki együttműködést alakítanak ki egymással. Szó volt egy szélesebb magyar-német-szlovák-ruszin kisebbségi együttműködésről is, azonban a szudétanémet pártok ellenállása miatt csak magyar-német parlamenti együttműködésben tudtak megállapodni. Szüllő kijelentette, hogy ez a megállapodás nem korlátozhatja az egyes pártok önállóságát, s azt is hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem érinti a szlovák autonomista blokk kialakítására való törekvéseit. „Dr. Szüllő ezt a feltételt állítólag azért állította, mert meg van győződve, hogy a németek elsősorban csak magukra fognak
