Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
186 A pártegyesítés hát feltétlenül a papsággal kell megkeresni.”634 Masirevich a jelentéshez küldött kísérőlevélben ezt írta: „Böhm-nek expozéjából látom, hogy Eszterházy jelöltsége Szüllő helyére nem találkozik osztatlan tetszéssel a keresztényszocialista pártban. Én Eszterházy Jánost nem ismerem személyesen és ennél fogva sem pro sem kontra állást nem foglalok." Hozzáteszi még kérését Budapest irányába, hogy Böhm beszámolójának Esterházyra vonatkozó része ne jusson az érintett tudomására.635 Elgondolkodtató maga a tény, hogy Masirevich, aki hosszú évek óta ellátta a prágai nagyköveti posztot, és minden magyar pártvezetővel személyes kapcsolatban állt, néhány héttel a pártelnökké választása előtt még nem ismerte Esterházy! Az idézett megállapítások, amelyek Esterházy tapasztalatával és képességeivel foglalkoztak, nem jártak messze az igazságtól. Erre utalnak Esterházy beszédei, amelyeket ebben az időben tartott. Ezek a beszédek inkább voltak általánosságok szintjén mozgó erkölcsi tanítások, mint egy pártelnökjelölt politikai beszédei. Nagyon távol voltak Szüllő nagy tapasztalatra valló, gyakran szellemes beszédeitől. Ennek ellenére azonban a legtöbb rendőri jelentés szerint Esterházy megválasztása mégis biztosnak látszott 1932 őszén a magyarországi támogatás miatt. A keresztényszocialista párt kongresszusára 1932. november 30-án került sor Érsekújvárott. 742 helyi szervezet képviseltette magát, Szüllő Géza és Böhm nem vettek részt a kongresszuson. A főbeszámolót Grosschmid Géza, az öttagú elnöki bizottság vezetője tartotta. Az új pártvezetőséget a beterjesztés alapján egyhangúlag választotta meg a kongresszus.636 A kongresszuson demonstrált „egység és harmónia” az új pártvezetőség első Ótátrafüreden december 14-én tartott ülésén már korántsem olyan egyértelmű. Ez az ülés volt hivatott megválasztani az elnököt és az alelnököket. A nyugat-szlovákiai katolikus papság Franciscy Lajost jelölte az elnöki posztra. Az ülésen nem vett részt Grosschmid Géza, aki a rendőrségi jelentések szerint szintén nem értett egyet Esterházy jelölésével, és Böhm szenátor sem volt jelen. Grosschmid Géza néhány héttel később Magyarországra költözött, és Miskolcon - a magyarság érdekében végzett szolgálataiért - jegyzői állást kapott.637 Jelen volt viszont az ülésen Szüllő Géza, akinek tapasztalatára nagy szükség volt. Ő javasolta Esterházy Jánost az elnöki posztra és egyidejűleg Franciscy Lajost a párt tiszteletbeli elnökének jelölte. Az ülés elején Esterházy szólalt fel, és „kijelentette, hogy megválasztása esetén teljes harmóniában kíván együttműködni a párt papi tagjaival”. Ezután egyhangúlag választották meg Esterházyt elnökké, Franciscyt pedig tiszteletbeli elnökké. Alelnökké Dob-
