Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Esterházy János elnökké választása 187 ránszky Jánost és Neumann Tibort választották.638 Esterházy székfoglaló beszéde elég laposra sikeredett. Olyan általánosságokat tartalmaztak, mint „ellenzéki politikánk nem dacos gyerekes oktalanság, de öntudatos bátor küzdelem legfőbb célunkért az autonómia eléréséért" és „a magántulajdon alapján állunk, de le akarjuk nyesni a kapitalizmus számos felburjánzó kinövését”.639 Az ülésről beszámoló rendőrségi jelentés szerint Franciscy tiszteletbeli elnökké választásával sikerült megőrizni a párt egységét és megnyugtatni a lázadozó papi szárnyat. A rendőrségi jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy Neumann Tibor pozsonyi ügyvédet a párt alelnökévé választották, aki viszonylag ismeretlen személy volt. A rendőrség szerint Szüllő bizalmi emberének számított.640 Időközben szaporodtak a gondok a magyar pártok körül. 1932- ben Dzurányi László, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője és egyben legjelesebb publicistája, elhagyta a lapot, s Pozsonyban a kormánytámogató Magyar Újság főszerkesztője lett. Ez nagyon kellemetlenül érintette a magyar pártokat. A Prágai Magyar Hírlap főszerkesztői posztját Forgách Géza töltötte be, aki azonban nem volt olyan tehetséges újságíró, mint Dzurányi. A magyar pártsajtó ellen a cenzúra is felerősödött. A harmincas évek elején a magyar pártoknak is szembe kellett nézniük az egyre keményebben fellépő kormány intézkedéseivel. A pártok központi lapját, a Prágai Magyar Hírlapot több ízben három hónap időtartamra betiltották 1933-ban és 1934-ben. Mivel a sajtót minden áron biztosítani akarták, 1934 őszén a pozsonyi Híradó kiadójával tárgyaltak, hogy növelje a terjedelmét és a példányszámát. Arkauer István, a lap tulajdonosa bizonyos egyezségre ugyan hajlandó volt, de nem akarta kockára tenni a lap betiltását.641 Miután a megegyezés létrejött a pártok és a Híradó között, Arkauert berendelték a Pozsonyi Rendőr-igazgatóságra, és megfenyegették, hogy ha megváltoztatja lapja kiadási idejét, akkor a Prágai Magyar Hírlap pótlapjának fogják tekinteni, és betiltják azt.642 A magyar pártok így hónapokig központi lap nélkül maradtak. A csehszlovák kormány intézkedései kényszeríthették ki a magyar kormánykörök válaszlépését, hogy a magyar pártokkal és azok vezető politikusaival a kapcsolatokat még óvatosabban kezeljék. 1933 októberében a Miniszterelnökségen tartott értekezleten elhatározták, hogy az egyes személyeket fedőnevekkel látják el. A jegyzéket elküldik Wettstein prágai követnek is.643 Sajnos, a felvidéki politikusok fedőneveinek jegyzéke még nem került elő, ezért nem kis fejtörést okozott a harmincas évek közepén keletkezett dokumentumokban az egyes fedőnevekkel jelölt személyek azonosítása. Néhányuk fedőneve azonban biztosan ismert: Tamás - Esterházy János
