Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Esterházy János elnökké választása 183 Esterházy várható gyors karrierjére még 1932 tavaszán sem utalt semmilyen külső jel a szlovákiai magyar pártéletben. Kassán 1932 áprilisában időközi helyhatósági választást tartottak, amelyet mindkét magyar párt rendkívül fontosnak tartott. Az OKP nagygyűlésén megjelent az egész vezérkar. Szüllő nagyszabású beszédet mondott, amelyet a cenzúra több helyen megkurtítva engedett csak közölni a sajtóban. A résztvevők között azonban nem találjuk Esterházy nevét.626 A kassai választás is tovább rontotta Szüllő pozícióit a magyar kormány előtt, ugyanis kedvezőtlen eredményt hozott a magyar pártok részére. Kassán az 1930-ban végrehajtott népszámlálás alapján a magyarság létszáma a városban 20 százalék alá csökkent. A községi választásokon akarták a magyar pártok felmérni a magyarok valós súlyát és a saját pozícióikat a városban. Az 1927-es községi választás alkalmával az OKP 11, a MNP 7 mandátumot szerzett a 48 tagú testületben. 1932-ben azonban meg kellett elégedniük 9 és 5 mandátummal, és a szavazataik abszolút száma is csökkent.627 A pártelnökváltásra való felkészülés 1932. június 22-én kezdődött meg a Zsolnán tartott országos végrehajtó bizottsági ülésen. Erre utaló félreérthetetlen jel, hogy Szüllő javaslatára módosították a párt szervezeti szabályzatát, és Aixinger László országos főtitkárt országos pártigazgatóvá választották. Ennek bizonyára az a magyarázata, hogy így felhatalmazást kapott a párt egész adminisztrációjának irányítására, amelyhez nem kellett a pártelnök közreműködése. Elhatározták azt is, hogy ősszel Érsekújvárott országos pártkongresszust tartanak. A kongresszust előkészítő öttagú bizottságba azonban már beválasztották Esterházyt is. Szüllő augusztus 18-án kelt levelében jelentette be - egészségügyi okokra hivatkozva - a lemondását. A rendőrség szerint azonban a kelet-szlovákiai pártvezetőségnek írt bizalmas levelében feltárta lemondásának igazi okát. Úgy érezte, személye vált az akadályává annak, hogy a párt megkapja a magyarországi támogatást. Leírja azt is, hogy Esterházy az, akit ha elnökké választják, újra biztosítani tudja a támogatást.528 A lemondás bejelentése után a pártelnök munkásságát a Prágai Magyar Hírlap vezércikkében Forgách Géza méltatta, aki a szerkesztőségben Szüllő legbizalmasabb embere volt. A vezércikkben a jövővel kapcsolatban kijelenti: „hála, a tisztelet és a bizalom érzéseivel vehetjük tudomásul Szüllő Géza nemes gesztusát s egyben megnyugvással szögezhetjük le, hogy Szüllő Géza nem vonul vissza.”629 Szüllő ugyanis megtartotta képviselői mandátumát, és a külügyekben továbbra is vezető szerepet vitt az elkövetkező években. Nem