Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
182 A pártegyesľtés Henlein testnevelő tanár vezetésével a Szudétanémet Hazafias Front, amely pártok fölötti mozgalomnak indult, és célul tűzte ki a nemzeti elkötelezettségű németek összefogását. A mozgalom gyorsan növekedett, a szudétanémet társadalom minden rétegéből és pártjából gyűjtötte a híveit. Az 1935-ben sorra került választások előtt párttá alakult Szudétanémet Párt néven. A választásokon megkapta a német szavazatok kétharmadát, és az agrárpártot megelőzve a legerősebb párt lett Csehszlovákiában. Masarykot, aki túl volt a nyolcvanadik évén, 1934. május 24-én a Nemzetgyűlés újra köztársasági elnökké választotta. Megválasztásában ismét jelentős szerep jutott a német képviselőknek és szenátoroknak. A Hlinka-párt, a magyar képviselők és még néhány kisebb csoport üres lappal szavazott. A kommunisták saját jelöltet állítottak. 2. Esterházy János elnökké választása Az új magyar kormány az OKP elnöki posztjára Szüllő Géza helyett gróf Esterházy Jánost választotta ki. Ő volt az, aki elnökké választása esetén újra biztosítani tudta a párt számára a folyamatos anyagi támogatást. Esterházy János úgy lett hivatalosan is a pártelnökjelöltje az Országos Keresztényszocialista Pártnak 1932 nyarán, hogy előtte semmilyen vezető posztot nem töltött be a pártban. Nem találtam adatokat arra nézve, miért éppen őrá esett a választása a magyarországi kormányköröknek. Az viszont kétségtelen, hogy már 1931 őszén ő volt a kijelölt utódja a kétségbeesett hátvédharcokat folytató Szüllő Gézának. Rendőrségi jelentés szerint jelölését a legitimista körök és Esterházy Móric szorgalmazták. Az egyetlen eset, amikor politikával kapcsolatban szóba kerül a neve 1932 előtt, a népszövetségi liga átszervezése volt 1931 júniusában. Losoncon június 11-én ülést tartott a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga, ahol Novek Béla elnök bejelentette a maga és az egész vezetőség lemondását. Elnökké Esterházy Jánost, alelnökké Jaross Andort választotta a testület. Ugyanott döntöttek arról is, hogy a liga a székhelyét Losoncról Pozsonyba helyezi át.625 Erről a szervezetről évekig hallani sem lehetett, az egyetlen kimutatható tevékenységet a nevében Szüllő végezte, aki minden külföldi népszövetségi liga ülésen képviselte a szervezetet. A szervezet súlyát jelzi az, hogy Novek Béla, az elnök, semmilyen szerepet nem vitt a magyar pártokban. Érdekes azonban, hogy Esterházyval együtt bukkan föl a népszövetségi liga alelnökének szerepében Jaross Andor neve, aki szintén nagyon rövid idő alatt a Magyar Nemzeti Pártban veszi át a vezető szerepet.
