Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
174 Szüllő Géza elnökségének időszaka ai állásfoglalásra nem bírható, az ideológiai egyesületek nem tartoznak a CSMASZ-ba, de azok minden tagja kötelezően az illető egyetemi város MAKK-jának a kötelékébe tartozik’’.600 A diákszervezetek tehát igyekeztek magukat kivonni a magyar pártok befolyása alól. A magyar egyetemisták szociális ügyeinek felkarolására és a magyar pártok befolyásának növelése jött létre Grosschmid Géza kezdeményezésére a Társadalmi Nagybizottság. A szervezet vezetésében helyet kaptak a két párt politikusai. Grosschmid Géza és Törköly József sokszor élesen bírálta a Sarló fokozódó balratolődását.601 A magyar ifjúság kérdésének komolyságát jelzi, hogy a magyar diákkongresszus ülésén 1930 szeptemberében részt vett és beszédet mondott Grosschmid Géza, a Társadalmi Nagybizottság elnöke, Szilassy Béla szenátor, Tarján Ödön és Törköly József is.602 A harmincas évek elején további egyetemi mozgalmak indultak, például a Magyar Munkaközösség, amelynek számos aktivista tagja is volt, mint például maga az elnöke, Szerényi Ferdinánd. A katolikus egyetemisták csoportja hozta létre a Prohászka Köröket, amelynek hatását elősegítette az általuk szerkesztett színvonalas Új Élet című folyóirat.603 A csehszlovák rendőrség is figyelemmel kísérte a magyar diákmozgalmakat, és érzékelte ezek távolságtartását a magyar pártoktól.604 A magyar pártok aggodalmait csak növelték az 1930 decemberében végrehajtott népszámlálás eredményei, amelyek a magyarság jelentős csökkenéséről számoltak be. Különösen a magyar értelmiség fogyása volt szembetűnő. Az új magyar érzelmű fiatal értelmiség kinevelése, társadalmi szerepvállalása a harmincas évek egyik állandó vitatémája volt a sajtóban. 12. A Masaryk Akadémia Masaryk köztársasági elnök 80. születésnapja alkalmából 20 millió csehszlovák korona összegű nemzeti adományt kapott. Amikor 1930. január 17-én felkereste őt a Sarló mozgalom háromtagú küldöttsége, felmerült benne egy magyar tudományos társaság létrehozásának a gondolata. Erre a célra egymillió koronát ajánlott fel, amely nagy izgalmat váltott ki 1931 elején a kisebbségi magyarság körében. A prágai magyar követ a hír hallatán rögtön utasítást kért Budapestről, mi a magyar kormány véleménye az adományról és a létrehozandó társaságról.605 A magyar pártok közül az első hivatalos állásfoglalást az OKP pártvezetősége adta ki 1931. február 6-án Zsolnán. Megbízta egyik törvényhozóját, aki „az illetékes hatóságokkal tárgyalást kezd azon célból, hogy a köztársasági elnöknek magyar tudományos és irodai
