Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
A községi választások 1931-ben 175 mi célra szánt adománya valóban ilyen célra fordrtassék és ne jusson politikamentesség örvébe burkolt politikából álmagyarok, politikai kísérletezők rendelkezésére, akik a nagylelkű adománnyal - nyilván az adományozó intenciója ellenére visszaélnének".606 Szent- Ivány nemzetgyűlési beszédében szintén azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy az adomány valóban a magyar kultúrát szolgálja. Hosszas előkészítés után 1931. november 8-án Pozsonyban alakult meg Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság, amelynek ismertebb és elterjedtebb neve a Masaryk Akadémia volt. Az alapítók között számos emigráns és baloldali személyiség mellett megtalálható Sziklay Ferenc, Darvas János, Szvatkó Pál és Győry Dezső is, akik a magyar pártokhoz kötődtek. Az ülésen megjelent Ivan Dérer iskolaügyi miniszter, aki magyar nyelvű beszédet mondott. A Masaryk Akadémián belül három szakosztály alakult: tudományos, művészeti és irodalmi. Elnöknek Orbán Gábor nyelvészt, főtitkárnak Surányi Géza emigráns újságírót választották.607 A Masaryk Akadémia megalakulásáról Szüllő Géza mondott sommás véleményt november 10-én az OKP végrehajtó bizottságának zsolnai ülésén, „...nem véletlen, hogy az ittlévő régi magyar szervezetek vezetőségük útján nem hivattak be az akadémia tagjai közé és nem véletlen az, hogy a balfelé orientálódott írók mind behivattak, míg a régi magyar tudományosság eminens emberei kimaradtak... ha az akadémiában nem tudományos öncélt, de eszközt fogunk látni a magyarság öntudatának meggyengítésére, akkor lesz bennünk bátorság, hogy fellépjünk vele szemben.”608 A magyar pártok aggodalmai megalapozottak voltak, az akadémia nem végzett igazán eredményes tudományos munkát a következő években. Tevékenysége nem volt mentes a pénzügyi botrányoktól sem, és 1937-től már csak vegetált. 13. A községi választások 1931-ben A világgazdasági válság már 1931-ben elérte Csehszlovákiát, és a helyzetet csak súlyosbította, hogy Szlovákiát számos természeti csapás is érte. A mezőgazdasági termés rendkívül rossz volt, és a magyar vidékeken több helyen a munkanélküli agrártömegek kenyér nélkül voltak. A kommunista párt sztrájkokat, tömegtüntetéseket szervezett Dél-Szlovákiában. Az egyik ilyen betiltott tüntetésen 1931. május 25-én a Galántai járáshoz tartozó Nemeskosúton a csendőrök a köveket dobáló a tömegbe lőttek. Két ember a helyszínen meghalt, öt ember súlyosan, egy pedig könnyebben megsebesült.609 Később még egy súlyos sebesült belehalt sérüléseibe. Major István kommunista képviselőt, az akció vezetőjét a csendőrség
