Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
A fiatal magyar nemzedék 173 A magyarországi diplomák nosztrifikációs (honosítási) tilalmának 1928. október 1-jétől történt életbe lépése után egyre inkább a prágai és a brünni német, valamint cseh egyetemek látogatása vált általánossá a magyar középiskolát végzettek körében. A húszas évek végére felnőtt egy fiatal generáció, amely a középiskolai, egyetemi és főiskolai tanulmányait már az új államban, nagyrészt nem anyanyelvén végezte. A magyar politikai pártok értékrendjétől, érzelemvilágától sokszor eltérő értékeket valló fiatal értelmiség megnyerése nagy gondot jelentett a magyar politikusok és a magyar kormány számára. Különösen a húszas évek végétől egyre növekedett a kommunista ideológia befolyása a magyar egyetemisták körében. A Balogh Edgár vezette, 1928 augusztusában megalakult és egyre inkább balra tolódó Sarló mozgalommal szemben nemzeti érzelmű ifjúsági szervezetek létrehozásával és a magyar diákmenzák, diákotthonok megindításával és azok anyagi támogatásával igyekeztek annak befolyását csökkenteni.597 A diákotthonok létrehozásának célja egyértelműen kitűnik Masirevich Szilárd prágai követ Budapestre küldött leveléből. „Arról értesülök, hogy Budapesten anyagi támogatást helyeztek kilátásba az itteni magyar diákság nemzeti érzésének ápolására hivatott diákotthonok létesítése céljára. A terv mint hallom az volt, hogy ily diákotthonok létesítendők Pozsonyban, Kassán, Prágában és Brünnben. Bartók konzul most azt jelenti nekem, hogy nemrég egy itteni magyar politikusokból álló bizottság (Szentiványi Törköly, Grosschmid és mások) foglalkozott ezen üggyel és azt határozta volna el, hogy csak Kassán, Prágában és Brünnben legyenek oly diákotthonok, de Pozsonyban nem. Ezt a határozatot részemről nem helyeselhetem. Ha valahol, úgy Pozsonyban van szükség ily diákotthonra, mert tudvalevőleg ott van a Sarlósok működésének központja, melynek befolyása elől elsősorban kell megvédeni a magyar ifjúságot."598 A pozsonyi regős cserkészmozgalom, amelyből a Sarló kinőtt, kezdetben szintén részesült anyaországi támogatásban, az elhidegülés, sőt ellenségeskedés néhány évvel később következett be.599 Az egyetemi városokban 1925-ben és 1926-ban létrejöttek a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók érdekvédelmi egyesületei Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK) néven. 1927-ben vita keletkezett az egyesületek elnevezésének kérdésében: a zsidó egyetemistákra való tekintettel többen javasolták, hogy az elnevezésből hagyják ki a keresztény szót. A javaslatot csak a prágaiak fogadták el. Ettől fogva Magyar Akadémikusok Körének (MÁK) nevezték magukat. A MAKK-ok összefogó szerve a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg Léván. A szervezet 1929-es érsekújvári kongresszusán kimondta, hogy „a CSMASZ és annak minden szerve érdekvédelmi alakulat, s ideológi-
