Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
172 Szüllő Géza elnökségének időszaka ellenes csoporthoz. A pártvezér azonban visszavert minden támadást. Jóval konszolidáltabb volt a helyzet a Magyar Nemzeti Párton belül, ahol Szent-lvány pozíciója megingathatatlannak tűnt. Léván június 2-án országos nagygyűlést tartott a párt, ahol „egyhangúlag a régi elnökséget és tisztikart hagyta jóvá a párt élén”.593 Szüllő több írásában is epésen megjegyezte, hogy azért van más helyzet a nemzeti pártban, mert Szent-lvány csupa kis emberekkel veszi magát körül. 1930 tavaszán kísérlet történt a Központi Iroda újjászervezésére. Flachbarth külföldre távozása után az irodát felszámolták. Szüllő javasolta az iroda újbóli létrehozását, elsősorban azért, hogy az segítse külpolitikai munkáját, gyűjtse a sérelmi anyagokat, s hogy azokkal ellássa a nyugati sajtót. Az iroda vezetőjének Szvatkó Pált, a Prágai Magyar Hírlap fiatal újságíróját ajánlotta, és a létrehozására pénzt kért Magyarországról.594 A javaslatot a prágai magyar követ is támogatta, és Budapestre küldte Szvatkó által kidolgozott javaslatot az iroda felépítésére és működésére.595 Szvatkó nagyon részletes, színvonalas munkájában felvázolja a Központi Iroda működését, amely a korábbi, elsősorban a Petrogalli vezette intézménnyel szemben napi politikai feladatokat nem látna el, hanem tudományos háttérintézménye lenne a kisebbségi magyar pártoknak. „Ez a központi iroda - túl politikai és egyéni ambíciókon - egy egyszerű adminisztratív tényező, amelynek feladata rendszerbe szedni és felhasználhatóvá tenni a kisebbség életére vonatkozó adatokat és a kellő összeköttetések kiépítésével eredményesen alátámasztani a kisebbség politikai munkáját.’’596 Az iroda azonban, valószínűleg anyagi okok miatt, nem jött létre. A súlyosbodó gazdasági válság miatt takarékossági intézkedéseket léptetett életbe Magyarország a kisebbségi magyarság irányába is. 11. A fiatal magyar nemzedék Az impériumváltás után nagyszámú egyetemi és főiskolai hallgató tanult Magyarországon. Gondozásukat először a Felvidéki Liga, a Rákóczi Szövetség, majd a Felvidéki Egyesületek Szövetsége látta el. A Budapesten tanuló diákok részére 1925-ben a Felvidéki Egyesületek Szövetsége létrehozta a Hunfalvy Internátust. A Hunfalvy Internátus működéséről 1930-tól nincsenek adataink. Ebben az időben a magyar kormány megváltoztatta az elcsatolt területekről származó diákokkal kapcsolatos stratégiáját, mivel világossá vált, hogy különböző okok miatt a diploma megszerzése után kevesen térnek vissza szülőföldjükre. Tehát nem tudnak értelmiséget nevelni Magyarországon a határon túli magyarság számára, ezért inkább az utódállamokban tanuló magyar diákokat kezdték el támogatni.
