Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka

A községi választások után 155 5. A községi választások után A választások után a két párt közötti együttműködés akadozott. En­nek oka többek között az volt, hogy Szüllő Géza bizonyos hegemóni­ára törekedett. Kétéves pártelnöksége után büszkén jelenthette ki, hogy „pártunk erősebb mint valaha, pártunk a válságot teljesen kiheverte..." Igazolva látta az elmúlt két évben folytatott politikáját, és természetesnek tartotta, hogy Szent-lvány az elszenvedett kudar­cok után eltűnjön a politikai életből, de ezek az elvárásai nem telje­sültek. „Az egyszer bizonyos, hogy Szent-lvány politikai koncepciója nem volt koncepció, de másodszor megbukott. Sehol a világon egy megbukott politikát nem honoráltak, csak épen Budapesten."537 Szüllő természetesnek tartotta, hogy 30 éves politikai múltja után ő vezesse a már Flachbarth tervezetében is felbukkant ötös bizottsá­got, a két párt együttműködésének legfontosabb irányító szervét. A tagjai ennek az OKP részéről ő és Bittó Dénes, a nemzeti párt részé­ről Szent-lvány és Szilassy, Korláth Endre pedig Ruszinszkó képvise­letében lett volna jelen. Szent-lvány azonban váltakozó elnöki posz­tot akart létrehozni azonos jogokkal, ebbe azonban Szüllő nem egye­zett bele. Szüllő véleménye az volt, hogy ezt a bizottságot akár bu­dapesti parancsszóval, de létre kell hozni, és erre kell bízni a pénz­ügyeket is.538 Bár Szent-lvány a háttérbe vonult, és keveset szerepelt a politi­kai életben, végleges visszavonulásáról nem volt szó. Hiányát első­sorban a nemzeti pártban érezték, ahol nem akadt hozzá hasonló vezető. A párt új ellenzéki irányvonalának meghatározásához az ő visszatérésére feltétlen szükség volt. Ezt fejtegette Nitsch Andor, a Szepesi Német Párt vezetője egy Budapestre küldött memorandu­mában. Ennek lényege, hogy az aktivista német pártok helyett az el­lenzéki szudétanémetekkel, elsősorban a német nemzeti párttal kell keresni a kapcsolatot. Az OKP bevonásával létre kell hozni egy új el­lenzéki német-magyar blokkot, amelynek szellemi vezére lehet Szent-lvány József.539 Nitsch elképzelésének, a szudétanémet orien­tációnak azonban nem volt támogatottsága ekkor sem Szlovákiában, sem Magyarországon. Néhány hónapos tárgyalások után 1928 elején még egyetlen kö­zös szerv sem alakult meg. Megállapodás született, hogy március 1- jén Prágában a két párt nemzetgyűlési képviselői közös ülést tarta­nak, és itt hoznak végső döntést a közös parlamenti klub és egyéb közös szervek megalakításáról. Szüllő Géza február 22-én táviratot küldött Szent-lványnak, amelyben lemondta az ülésen való részvé­telt. Ez nagyon felháborította a MNP képviselőit, s táviratban vála­szoltak, hogy nem értenek egyet a halasztással, és az adott időpont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom