Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
134 Szüllő Géza elnökségének időszaka lépést jelentett az első nemzetgyűlési választásokhoz képest. A párt követendő reál politikáját az elnök ľgy foglalta össze: „Meglátja (a MNP - A. B.), hogy a kalandorságnak az ideje lejárt, hogy a forradalmi jelszavak a nemzet sorsának megjavítására nem alkalmasak, meglátja, hogy az üres irredentizmus nem lehet alkalmas az okos és eredményes politikára. Tudja, hogy a csúszó-mászó és önérzet hijján való ellenzéki politika a magyarság halálát jelenti.’’457 Szent-lvány nagy lendülettel látott hozzá a párt további megerősítéséhez, szervezeti felépítésének kiszélesítéséhez. A legfontosabb volt, hogy megegyezett a Bund der Landwirte vezetőivel, hogy a MNP képviselői belépnek a parlamenti klubjukba, és Szent-lványt a klub harmadik alelnökévé választották. De ezzel még nem zárultak le a tárgyalások a többi szudétanémet klubbal, mivel az összes német erőt egyesíteni akarták a Nemzetgyűlésben. Ez a kisebbségi ellenzéki blokk nyitva állt az OKP előtt is.458 A párt pénzügyeinek irányítását Tarján Ödön vette át, aki a pénzügyi bizottság elnöke is volt. Újabb szakosztályokat - Ipari és Kereskedelmi Szakosztály, Munkás Szakosztály és Közalkalmazottak Szakosztálya - hoztak létre a pártban. Tavasszal megalakult a párt egyházpolitikai szakosztálya is. Megszervezték a párt hivatásos apparátusát, ennek irányítását, finanszírozását elsősorban Tarján tartotta a kezében.469 Szent-lvány megvette a pozsonyi Magyar Újság mellé és Az Est című kassai újságot is. A párt 1926. január 1-jétől Pozsonyban létrehozta sajtóirodáját, amelynek vezetésére hazarendelték Prágából Gál Istvánt. Gál a Magyar Újság főszerkesztői posztját is ellátta, és a Prágai Magyar Hírlapnak is munkatársa maradt még néhány hónapig.460 A párt támogatottságának kibővítése érdekében 1926 elején Losoncon megalakítják a Magyar Nemzeti Munkáspártot. Főtitkára Varecha József volt szociáldemokrata politikus, aki a Magyar Tanácsköztársaság alatt csatlakozott a bolsevikokhoz. 1924-től Szent-lvány szolgálatában állt. A párt csekély befolyással rendelkezett a munkások körében, és csupán a MNP szatellitpártjának tekinthető. 1934 végén szűnt meg, amikor a MNP elnöksége feloszlatta. A keresztényszocialista pártnak nagyobb problémákkal kellett szembenéznie a választások után. Csökkent a mandátumainak száma, s még mindig nem rendeződött a Concordia nyomda ügye, a nyugati országrészben újra kellett alakítani a helyi szervezetek egy részét, mivel a Lelley-csoporthoz csatlakoztak a választások előtt. Szüllő elnökké választása sem váltott ki egyértelmű lelkesedést a pártban, ugyanis köztudott volt róla, hogy az elmúlt öt évben alig tartózkodott Csehszlovákiában, és Budapesten volt lakása. A legnagyobb kihívás azonban a MNP részéről érte a pártot, amely megpró
