Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
Magyar kisebbségi politika 1925 után 133 szlovákok kimondták csatlakozásukat az új államhoz, egy titkos záradékban kikötötték, hogy ez csupán tízéves próbaidőre szól. Ezután a szlovákok visszanyerik önrendelkezési jogukat, és ha 1928. október 31-ig a szlovákok nem mondják ki a csatlakozásukat újra Csehszlovákiához, az ország alkotmányjogi elrendezésében joghézag (vacuum iuris) keletkezik. A titkos záradék létét azonban azóta sem sikerült bizonyítani. A cikk óriási felháborodást váltott ki a centralista pártok, különösen a szlovák szociáldemokrata politikusok körében. Némi késedelemmel 1929. január 3-án megvonták Tuka képviselői mentelmi jogát, és letartóztatták. A nyári tárgyalást követően 1929. október 5-én Magyarország javára történt kémkedés, az ország felbomlasztására szőtt összeesküvés és fegyveres csapatok szervezése okán tizenöt évi fegyházbüntetésre ítélték. A Szlovák Néppárt vezetője, Hlinka és a Tuka befolyása alatt álló fiatal szlovák generáció a per alatt végig kiállt a vádlott ártatlansága mellett. A néppárt heves reagálásai meggyőzték a koalíciós partnereit, hogy kormány felbomlása elkerülhetetlen, és 1929. október 27-re kiírták a nemzetgyűlési választásokat. 2. Magyar kisebbségi politika a nemzetgyűlési választások után Lelley Jenő a nemzetgyűlési választásokon elszenvedett kudarc után lemondott a Nyugat-szlovenszkói Keresztényszocialista Pártban játszott szerepéről, és visszavonult a politizálástól. Az elkövetkező években többször fölröppent a hír, hogy újra visszatér, és valamelyik aktivista magyar pártalakulatban fog politizálni, de erre nem került sor. Lelley visszatérésének híre mindig aggodalommal töltötte el mind a csehszlovákiai magyar politikusokat, mind a magyarországi kormányköröket. Lelley karizmatikus politikai vezető volt, aki meg tudta szólítani a magyar választókat, és jól ismerte a magyar pártok anyaországi kapcsolatait. A csehszlovák kormány szolgálatába szegődése kellemetlenül érintette volna az ellenzéki magyar pártokat. A Nyugat-szlovenszkói Keresztényszocialista Párt megszűnt létezni, azonban a keresztényszocialista szakszervezetek tovább működtek Kaiser Gyula vezetésével. A szakszervezetek jelentős tagsággal és vagyonnal rendelkeztek. Kaiser több párttól, így a Szlovák Néppárttól és Szent-lványtól is kapott ajánlatot, hogy támogassa őket. Megegyezés azonban nem született köztük.455 A választásokon megbukott Országos Parasztpárt végleg befejezte tevékenységét. A MNP sikerként könyvelte el a nemzetgyűlési választások eredményeit, és Szent-lvány a sajtóban bizonygatta a németekkel kötött választási együttműködés hasznosságát.456 A párt képviselőinek száma meghaladta az OKP mandátumainak számát, amely nagy előre