Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
114 A húszas évek elejétől 1925-ig Szent-lvány a kisgazdapárt 1924. augusztus 10-én megtartott országos választmányi ülésén élesen támadta az egység hiányát. „A nemzeti munka egységesítése céljából létesített közös bizottság, a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája és más ilyen szervek működése állandó hátbatámadásoknak vannak kitéve és csaknem kimerül a kicsinyes és lényegtelen ellentétek elsimításában.’’394 A Petrogalli és Szent-lvány köré tömörült csoport radikális lépésre szánta el magát. A Prágai Magyar Hírlap augusztus 17-én megjelent számának címoldalán Petrogalli tollából Nagyjelentőségű akció a szövetkezett ellenzéki egysége érdekében Egységes frontot! címmel közölt cikket. A felhívás lényege, hogy Szilassy Béla, Körmendy- Ékes Lajos és Petrogalli Oszkár aláírásával egy levelet küldtek a Közös Bizottság tagjainak, amelyben két kérdésre kellett válaszolniuk. Az első az volt, hogy akarják-e, hogy a Közös Bizottság tagjaiból egy Intéző Bizottság alakuljon „irányító hatalommal és intézkedési jogkörrel (...), hogy az egységes működést és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges fegyelmet biztosítsa". A másik kérdés a bizottság összetételére, illetve annak jóváhagyására vonatkozott. A javaslat a nemzetgyűlési képviselők és szenátorok mellett további öt tagot javasolt a bizottságba: Bittó Dénest, Wirth Gyulát, Nagy Kálmánt, Szilassy Bélát és Petrogalli Oszkárt. Nyilvánvalóan mind az öten a Lelley-ellenes szárnyhoz tartoztak. Bár Petrogalli cikkében leszögezi, hogy a bizottság nem jelenti a pártok szuverenitásának megszüntetését, a cél nyilvánvaló volt: az OKP nyugati csoportjának mozgásterét kívánták csökkenteni.395 A Prágai Magyar Hírlapban nagy sajtótámogatással zajló akció során, példátlan módon, írásban szavaztatták meg a Közös Bizottság tagjait. Két nappal később már azt közölte a lap, hogy a 97 tag közül 51 szavazata érkezett meg, és mind igennel szavazott. A hosszabb karlsbadi tartózkodás után visszatérő Lelley, átlátva az akció nyilvánvalóan szabálytalan és számára veszélyt jelentő voltát, ellenlépésre szánta el magát. Augusztus 28-ra összehívta az OKP országos vezetőségének rendkívüli ülését, ahol szabálytalannak mondták ki az Intéző Bizottság létrehozását, és a párt tagjait felszólították, ne vegyenek részt az Intéző Bizottság munkájában. A rendkívüli ülésen a vezetőség 141 tagjából 133 volt jelen: a határozat mellett 87-en, ellene 27-en szavaztak.396 Szent-lvány és Petrogalli azonban nem nyugodt bele az akció kudarcába. Szent-lvány beszámol arról, hogy tanácskozásokat tartottak Pozsonyban és Kassán Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Szilassy Béla, Wirth Gyula és Tost Barna részvételével. A céljuk az volt, hogy többséget szerezzenek az OKP vezetőségében, és elérjék a határozat megváltoztatását. Ehhez a keresztényszocialista párt