Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
Pártszakadás az OKP-ban 115 szlovák osztályának szavazataira volt szükség. Fedor Miklósnak, az osztály egyik befolyásos vezetőjének pénzt ígértek. Fleischmann Gyulát, a kassai titkárt azzal sikerült megnyerniük, hogy megígérték, ha Körmendy-Ékes Lajost az ellene ekkor már folyamatban lévő kiutasítás nyomán megfosztják képviselői mandátumától, ő fogja azt megkapni.397 A prágai magyar követ megváltoztatta korábbi véleményét, és az 1924. október 21-én kelt jelentésében már arról számol be, hogy bizalmas értesülései szerint Lelleyt a cseh kormány megnyerte, és dolgoznak a kelet-szlovenszkói csoport megnyerésén is. Elsősorban a vezetők eltávolítását akarják elérni, s Körmendy-Ékes után, aki ellen már folyamatban volt a kiutasítás, Petrogallit és Szent-lványt is szeretnék megfosztani az aktív politizálás lehetőségétől.398 Lelley Jenő azonban még biztosan ült az elnöki székében, és nem tudtak a vele szemben álló erők nyíltan fellépni. Sőt 1925 elején békülékenyebb hangot ütöttek meg vele szemben. Január 6-án a két legnagyobb párt által kiküldött bizottság megkötötte a sajtóban „érsekújvári egyezmény" néven ünnepelt szerződést, amelynek értelmében a következő választásokon is együtt fognak indulni. 1925. február 4-én elhunyt Petrogalli Oszkár, és ezzel megszakadt az agilis munkája, amelyet a magyar ellenzéki politika egységesítése érdekében fejtett ki. A Központi Iroda működése is akadozott, majd 1925. szeptember 1-jétől működését teljesen áthelyezte Losoncról Prágába, ahol Flachbarth Ernő vezette tovább. A Prágai Magyar Hírlap főszerkesztői teendőivel Dzurányi Lászlót, a Kassai Napló korábbi főszerkesztőjét bízták meg. Dzurányi 1925 és 1932 között töltötte be a PMH főszerkesztői posztját, és Gál Istvánnal együtt meghatározó egyéniségei voltak a lapnak. Mindketten Szent-lvány támogatóinak számítottak, ezért ebben az időben a keresztényszocialisták gyakran támadták a lapot liberális hangvétele miatt. A magyar pártok közötti ellentétek 1925 tavaszán nyíltan a felszínre törtek. Március 2-án Ótátrafüreden tartott ülést a Vezérlőbizottság. Erről az ülésről az előzőekhez képest nagyon röviden számolt be a PMH. Csupán azt közölte, hogy a Vezérlőbizottság új elnökének Bittó Dénest választotta a testület, elnökhelyettesének pedig Szilassy Bélát. A cikk többször hangsúlyozta a legnagyobb egyetértést és az összhangot, amely az ülésen uralkodott.399 A Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium az ótátrafüredi ülést követő jelentésében Bittó Dénes és Szilassy Béla megválasztását úgy értékeli, hogy ők a magyar kormány bizalmi emberei. A minisztérium jelentése szerint a nemzetgyűlési választásokról is volt szó az ülésen, amikor kemény összetűzésre került sor a kisgazdák és az OKP között. Lelley azt javasolta, hogy a választási bizottságokban több
