Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Dr. Tóth Béla: A Magyar Kamara, telepítések a 18. sz. első harmadában Magyarországon és ami mögöttük van
Dr. Tóth Béla A Magyar Kamara, telepítések a 18. sz. első harmadában Magyarországon és ami mögöttük van A 18. századi Magyarországon többek között nemcsak a felvilágosult abszolutizmus, a felvilágosodás és a barokk stílus elterjedésének adott korlátlan lehetőséget, de csaknem határtalan teret nyitott a lakossági betelepítéseknek is. Ennek a telepítési hullámnak a felvázolása is sokkal bonyolultabb, minthogy az a jelen keretekben kifejthető lenne, ezért engedjék meg, hogy csak a vázlat vázlatának a bemutatására vállalkozzam. A telepítés elkezdésére ugyanis nem a pillanatnyi uralkodói vagy főúri szándék következtében került sor, hanem több évtized, sőt másfél évszázados történelmi események kényszerítő hatására következett be. A probléma gyökereit ugyanis az ország három részre szakadásában, az ennek következtében kialakult jelentős fejlődési eltérésekben, a török uralom pusztításaiban, a bujdosók felkelésében, a Rákóczi szabadságharc eseményeiben és bukásában, a Habsburgok taktikázásában, a vallási küzdelmekben, a pusztító járványokban és a magyar főurak széthúzásában találhatjuk meg. Rendkívül összetett tehát a feladat, ha arra vállalkozunk, hogy a telepítések okokozati összefüggéseit feltárjuk. A másik komoly kérdés az, hogy melyik időszak telepítéseinek az indítékait keressük meg, ugyanis legalább három korszakot különböztethetünk meg a 18. századi telepítésekben:- spontán, egyéni (főúri, de jobbágyi is ) szándékokon alapuló telepítések, elköltözések. Ennek az időszakát az 1680-as évek végétől 1730-35-ig tehetjük. 91
