Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből

Arne B. Mann

kék száma, közülük 225 volt a szüleinél, 373 volt parasztcsaládoknál nevelésen. A 12 évnél idősebb gyermekek mint szolgálók és szolgálólányok voltak alkalmazva parasztcsaládoknál, vagy szüleiknél tanulták a kovácsmesterséget és a muzsikálást, néhányan katonák is voltak. A több mint 600 iskolaköteles gyerek közül csak 6 fiú járt iskolába. 97 család foglalkozott kovácsmesterséggel, muzsikálással 60, alkalmi munkából 304 család és 4 család koldulásból élt. Csaknem minden család fizetett adót, és öltözetükkel, valamint hajlékukkal is alkalmazkodtak már a helyi lakosokhoz. /9/

Az ún. cigány-reguláció kapcsán érdekes adat jelenik meg a forrásokban. Pozsony vármegye levelével tudósította a helytartótanácsot, hogy Galántán a romáknak a városban új házakat építettek, amelyekbe be is költöztették őket és a városon kívüli kunyhóikat lebontották. A jelentés szerint a romák azonban rövidesen megszöktek új lakásaikból és a lebontott kunyhóikba költöztek. /10/ Hasonló kísérleteket másutt is tettek 200 év elteltével Szlovákiában, érthető módon hasonlóan sikertelenül.

Az újvári romákról a legrégebbi ismert forrás 1775/1776-ból származik. 1783-ban a városi jegyzőkönyvben a romák két csoportra voltak osztva. Az első csoportot az „újparasztok“ alkották, köztük a Munka, Cirok, Anyalay, Balogh, Sultsek, Dráfy és Döme vezetéknevek fordulnak elő. /Il/ A másik csoportot 13 család alkotta, ezeket az esztergomi érsekség fogadta be birtokaira 1782-ben, hogy megmentse őket a kivégzés elől, amelyre a ún. barsi pör során ítélték őket. Az érsekség által befogadott romák mint birkanyírók voltak alkalmazva. A bejegyzés a Drafy, Balogh, Lakatos, Mezei, Patkó, Sárközy, Saholy, és Pika vezetékneveket tünteti fel. /12/ Az esztergomi érsekség kezdeményezésére Újvárban 1843-ban „cigány elemi iskola" jött létre, amely 1865-1868-ig működött. /13/

A romák életének megismeréséhez jelentős forrás az 1893. január 31-én végrehajtott magyarországi cigányöszszeírás. Egyes adatai könyv formájában is megjelentek. /14/ Az általunk vizsgált területről, amely Nyitra megye két (Vágsellye és Vágújhely járását), Pozsony megye három szolgabírói járását ( Alsó- és Felső- csallóközi és a Galántai járást), valamint Komárom megye két szolgabírói járását (Csallóközi és Udvardi járást), valamint Esztergom me-66