Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből
A csallóközi romák történelméből gye egy szolgabírói járását (Párkányi járást) foglalja magába. A felsorolt járásokba tartozó 270 településen 275 807 lakos élt, ebből 4926 volt roma, ami a lakosság 1,79%-át alkotta. A romák 95,5%-a letelepedett életmódot folytatott, a maradó rész még vándorolt. /15/ Az egyes falukban lévő viszonyok 100 esetben kielégítőként, 27 esetben elviselhetőként és 3 falu esetében mint elégtelenek vannak értékelve. /16/ A fennmaradt táblázatok nem járások, hanem megyénként tüntetik fel a foglalkozási ágakat. Az általunk kutatott Komárom, Esztergom, Nyitra és Pozsony megyében 1893-ban összesen 11394 roma élt. Ebből 7 114 házakban (62,4%), 3818 kunyhókban (33,5%), és csak 99 személy (0,9%) lakott odúban, földbe vájt viskóban. A 360 vándorló életmódot folytató roma sátrakban lakott (3,1%). Más megyékben (Sáros, Szepes) élő romákkal összehasonlítva ezek az adatok bizonyítják, hogy a felsorolt déli megyékben élő romák életszínvonala magasabb volt, mint másutt. Felekezeti megoszlás szerint a négy általunk kutatott megyében a romák római katolikus vallásúak voltak. /18/ Többnyire tudtak magyarul, Nyitra és Pozsony megyékben szlovákul is. Míg Nyitra megyében nem tudott roma nyelven a romák 17,7%ra, Pozsony megyében 22,6%a, Esztergom megyében 59,3%-a és Komárom megyében a romák 70,9%-a, összehasonlításként Sáros megyében a romák 15,8%-a, Szepes megyében 16,8%-a nem beszélte a roma nyelvet. /19/ Ezek az adatok bizonyítják, hogy a nyelvi aszszimiláció a mai Dél-Szlovákia területén már a 19. század végén magas volt. A legérdekesebb adatokat a romák 1893-as helyzetéről a foglalkozásokat feltüntető táblázatok adják. Legtöbben a vizsgált négy megyében a szokásos roma foglalkozásokat űzték: mint muzsikus 1409 személy, mint kovács (és más vasmegmunkáló mesterségben - lakatosként, szegkovácsként, üstkészftőként, katlanfoltozóként, fúrókészítőként) 1114 személy dolgozott. Agyagmunkákkal 148 személy foglalkozott (vályogkészitéssel 82, téglaégetéssel 30, agyagtapasztással 25, kőművesként 11). Elterjedt volt a romák körében még a meszelőecset készítése, amellyel 123 személy foglalkozott, a kötélfonás és a madzagkészítés (mindkettővel 15-15 személy foglalkozott). Az összeírás egy kosárfonót is feltüntetett. Csak néhány roma dolgozott cipész és csizmadiaként (7 személy). Külön csopor-67
