Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből

A csallóközi romák történelméből

Kárpátokon túlra, majd onnan Nagyszombat környékére vitték. /6/

Az ún. cigányreguláció része volt a megyék szerinti cigány-összefrások elkészítése is. A Pozsony és Nyitra megyeieket már feldolgozta és közzé tette Horváth Emília. Pozsony megyéből 1773-ből és 1782-ből maradtak fenn ilyen összeírások. Mindkettő bizonyítja, hogy főleg a vármegye déli részén - a Csallóközben éltek romák. 1773-ban Pozsony megyében 261 családban több mint 1000 roma élt. Többnyire szegények voltak és a környezettel való asszimilációjuk még kicsi volt. A családok nagy része a falukon kívüli kunyhókban és sátrakban lakott. A családok csaknem egyharmada, főleg a nők még „cigány öltözetet,, viseltek. Sokan még döghúst fogyasztottak és lovakkal üzérkedtek. A gyerekek többnyire otthon voltak a szüleik mellett, csak kis részüket nevelték parasztcsaládoknál, vagy voltak szolgálóként a családon kívül. Iskolába a megyében csak két fiú járt (Alsóbakáról és Felsőszeliből ). Sok felnőtt nyáron a mezőgazdasági munkákból, télen pedig muzsikálásból élt. Többen kovácsok és egyben muzsikusok voltak. Néhányan mint disznópásztorok, aratómunkások próbálták megteremteni megélhetésüket. /7/

Az 1782-es összeírás szerint a Csallóközben 302 családban több mint 1500 roma élt (ez több mint 50%-kal magasabb a korábbi számnál). A több mint 850 gyerek közül 56 volt parasztcsaládnál nevelésen, 183-an szolgáltak, 12- en mesterséget tanultak, 9-en pedig katonák voltak. A többi gyermek a szüleivel élt. Az összeírás szerint ekkor már minden család rendes házban lakott és nem ettek döghúst. (Az öszeírásokat megjelentető Emília Horváthová felhívta munkájában a figyelmet arra, hogy ezekkel az adatokkal óvatosan kell bánni.) A feltüntetett 302 családfő közül 71 kereste megélhetését mint kovács, 84 muzsikálásból, 110 alkalmi munkából, 9 koldulásból élt, egy család pedig földművelésből próbálta biztosítani megélhetését. A legtöbb roma család Nagyfödémesen (15) és Somorján (13 ) élt. A leggyakrabban előforduló vezetéknevek a Sárközi, Mezei, Sipos, Rigó, Újvári, Danis, Buga és a Mundi./8/

Nyitra vármegyéből csak 1785-ből maradt fenn összeírás. E szerint a vármegyében 452 roma család élt. Nagy részük, 235 család, a vármegye déli területén, a Nyitrai járásban lakott. A megyében 1000 körül volt a roma gyere-65