Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből
Arne B. Mann kodási tilalmakkal védekeztek. Ilyen rendeletet adott ki Nyitra vármegye 1634-ben, 1651-ben és az 1660-as évben. 1651-ben az esztergomi érsek is megtiltotta, hogy birtokain letelepedjenek (főleg Komárom megyében). Pozsony vármegye 1688-ban, 1690-ben és 1692-ben kiadott hasonló intézkedéseit azzal indokolta, hogy a „ Cigánok különböző károkat okoznak és terjesztik a pestist". Azon városok közé, amelyek megtiltották a romáknak, hogy területükre belépjenek, 1652-ben csatlakozott Komárom is. /3/ Nemcsak a közép-európai romákat illetően, de szélesebb körben is nagy jelentőséggel bírtak a felvilágosult uralkodók, Mária Terézia és II. József törvényes intézkedései, az ún. roma-reguláció. Céljuk az volt, hogy a roma lakosságot véglegesen letelepítsék, földhöz kössék és a helyi paraszt-lakossággal asszimilálják. Az 1761-es és 1773 -as rendeletek szerint a romáknak földet kellett osztani, keresztény nevet kellett felvenniük, pálcázás büntetése alatt tilos volt saját nyelvükön beszélni és megszokott ruháikat viselni, továbbá nem köthettek egymás közt házasságot, gyermekeiket pedig elvették tőlük és parasztcsaládokhoz adták őket nevelésre./4/ Augustin ab Hortis Samuel aki „ A Cigányok Magyarországon" címmel az első monográfiát írta a romákról, 1775-ben az említett megtorlásokat a következő módon írta le: Azoknak a cigányoknak, akik már nősek és gyermekeik vannak, ezeket erőszakkal kell elvenni, hogy szüleiktől és rokonaiktól távol legyenek és hogy a többi cigánnyal ne érintkezzenek. Néhány helyen ez már el is kezdődött, és ott, ahol ezt önkéntesen nem hajlandók támogatni, erőszakot kell alkalmazni. Egyidejűleg az akkori sajtóból is idéz: A csallóközi Fél községben és Pozsony vármegyében 1773. december 21-én éjjel a kiküldött követek az újtelepesek, vagyis cigányok öt éven felüli gyermekeit szekerekre rakták és a szülőktől távoli helyre vitték, ahol jobb nevelést kapnak és munkára tanítják őket. Azok a parasztok, akik ilyen gyermek nevelését vállalják, évente felsőbb utasítás értelmében 18 aranyat kapnak. Az 1774. március 2-án napvilágra került hírek szerint Dunahidason az előző hónap 24-én hajnali 5 és 6 óra közt ismét elvitték a gyermekeket, hasonlóan a korábbiakhoz ezek is olyan nevelést kapnak, hogy fokozatosan megszűnjön a velük született engedetlenségük.“/5/ A csallóközi gyermekeket a 64
