Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Felekezeti és politikai né,vándorlások... nicéiől a Rákouziak, az illavai Osztrozsovicsoi; szívesen befogauták a laikusokat és a papokat is. Azok a kivándorlók, akik vallási okokból kényszerültek elhagyni Csehországot a 17. század második felében, nagyban hozzájárultak a határ menti terület gazdasági fellendüléséhez is, ugyanis a mai Szlovákia nyugati és északnyugati területei a török és a tatár rajtaütések miatt, valamint az 1599-es Bocskay és Bethlen - féle felkelések következtében elnéptelenedtek. A cseh kivándorlók letelepedéséhez hozzájárult a nyelvi hasonlóság is, ill. a hazai lakossággal való majdnem teljes identitás, és a cseh országrész határainak közelsége. A kivándorlók ugyanis nem adták fel a visszatérés reményét. A letelepedéshez hozzájárult az a tény is, hogy az evangélikus egyház cseh ill. morva származású prédikátorai a térségben már a fehérhegyi csata előtti időszakban kedvező körülményekét teremtettek. A kivándorlók jelentősen hozzájárultak az evangélikus egyház híveinek számbeli, de főleg szellemi gyarapításához, ugyanis a kivándorlók jelentős részét az intelligencia képviselői alkották. Elsősorban a határmenti megyékben, Nyitra, Pozsony és Trencsén vármegyében erősödött meg az evangélikus egyház pozfciója. Az evangélikus hívek számbeli növekvése és a város szellemi felvirágozása szembeötlő volt Szakolcán is, ahol sok •nemes és polgár talált új otthonra. Az evangélikus lakosok számának növekedésének és a sok művelt protestáns hittérítő érkezésének is köszönhetően Szakolcán a katolikusok közül sokan áttértek az evangélikus hűre. Hasonló volt a helyzet a korabeli források feljegyzése: szerint Szenicén, Vág-Újhelyen és Trencsénben. /4/ A cseh testvéri közösségek tagjai is inkább Szlovákia felé irányultak, mindenekelőtt a Rákóczi-féle birtokra, Lednicére. Hosszú ideig Puhó városa lett a fő székhelyük. Annak ellenére, hogy Magyarországon az. állandó török veszély miatt nem voltak a legkedvezőbbek ú'ó életfeltételek, az a vallási szabadság, amely itt uralkodott, a kivándorlók számára döntő jelentőséggel bírt. A cseh országrészekből érkező menekültek utolsó csoportjai is itt telepedtek le a vesztfáliai békekötés, ill. a Cseh-és Morvaország területéről a svéd katonaság 1650-ben történt kivonulása után. Ezzel tulajdonképpen befejeződött a tömeges kivándorlás a Cseh Korona országaiból. Kisebb, azonban már nem tömeges kivándorlások, főleg Morvaországból Magyarországra 41
