Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Ivan Mrva egészen a türelmi rendelet kiadásáig előfordultak. A Cseh- és Morvaországból, valamint Sziléziából induló vallási migráció nemcsak méreteivel, hanem a gazdaságra, a szellemi és a kulturális életre gyakorolt hatásával vitathatatlanul a mai Szlovákia nyugati részére irányuló legjelentősebb újkori kivándorlási hullám volt. A Cseh Korona országaiból elinduló további, főleg gazdasági és szociális jellegű népvándorlás a bécsi udvar telepítési politikájával fügött össze, azonban ez már nem volt olyan tömeges méretű, mint a fehérhegyi csata utáni. Ez a telepítési hullám röviddel a törökök Bécs mellett elszenvedett veresége után 1683-ban kezdődött és a 18. század hatvanas éveiben, a hétéves háború befejezése után ért véget. Benne fontos szerepet játszott a magyar nemesség azon igyekezete is, amely a török megszállás, ill. a 17. század végén a hosszú felszabadftási harcok miatt elnéptelenedett falvak újranépesítésére vagy a megtizedelt lakosság számának gyarapítására irányult. A 17. század nyolcvanas éveitől a magyar mágnások, ill. azok tisztviselői főleg Morvaország területére olyan útleveleket küldtek szét, amelyek biztosították a Magyarországra való szabad belépést, valamint a zavartalan utat. és az utazók védelmét. A kivándorlás megszervezésében nagy szerepük volt az agitátoroknak, akik főleg cseh vagy morva származásúak voltak. Mivel az agitátorok tevékenysége, de maga a kivándorlás is az akkori törvényekkel ellentétben állt (a jobbágyok szökésének megszervezése volt) csak elvétve maradt fenn konkrét adat. 1687-ben a morva hatóságok lefoglaltak olyan útleveleket, melyeket a mosonmagyaróvári és az oroszvári uradalom intézője adott ki. A 17. század nyolcvanas és kilencvenes éveinek fordulóján más, nem hagyományos módszereket alkalmaztak a morva jobbágyok Magyarországra juttatásához. Erről Gábor Ferenc Horkyban írt panaszlevelében tudósít. Szerinte csaknem napirenden volt a jobbágyok előre eltervelt szöktetése Magyarországra. Ez úgy történt, hogy bármikor, akár fényes nappal is, meglepték a Magyarországról jött hajdúk vagy huszárok az előre kiszemelt morva falvakat, ahol a lakosok már várták érkezésüket. Megrakott szekereikkel aztán a fegyveresek védelme alatt elvonultak. A morva hatóságok az így megszervezett szökésekkel szemben szinte tehetetlenek voltak. A Horní Nemóí nevű faluból az Uherský Ostoh uradalomról így 42
