Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Ivan Mrva égették és kirabolták a habán udvarokat Broczkán, Morvaszentjánoson, Nagylévárdon és 1645-ben Vittencen. Az eredeti lakosok és a habánok közötti áthidalhatatlan ellentét a nemzetiségi és vallási különbözőségekből fakadt. Az újkeresztények és leszármazottjaik még a 20. század elején is idegeneknek számítottak. A Wesselényi-féie összeesküvés leverése után 1671-1681-es években a habánokat a többi nem katolikus felekezetű lakosokkal együtt üldözték. Mária Terézia uralkodása alatt a rekatolizációs törekvések tovább fokozódtak. A cseh felkelés leverése után 1620-ban indult el a cseh migráció új hulláma. Politikai és vallási okokból a Cseh Korona országaiból a lakosok újabb csoportjait kényszerítette a cseh országrész elhagyására. Az első kivándorlók között katonák és „politikai bűnnel“ vádoltak voltak, élükön Thurn Henrik Matajjal, aki 1621 tavaszán bukkant fel Nagyszombatban. Ez idő tájt Nagyszombatban volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem székhelye. Bethlen Gábor már azelőtt is a nem katolikus vallásúak védnökének tartotta magát magyarországi viszonylatban, s formális szövetségese volt a fellázadt cseh rendeknek is. így Magyarország minden cseh kivándorló számára viszonylag biztonságos menedékhelynek számított. Csehországban ugyanis fokozott mértékben érvénybe léptek a rekatolizációs intézkedések, ami a nem katolikus lakosok kivándorlását váltotta ki. 1624. március 29-én minden nem katolikus istentiszteletet betiltottak és május 18-án kitiltották az összes „eretnek“ prédikátort Csehországból. Nagyon sok evangélikus pap így távozni volt kénytelen az országból. Többen közülük Magyarországon leltek menedékre. 1625-től tömegesen hagyták el Csehországot más lakosok is. A hat hónapon belüli kötelező rekatolizációra felszólító rendeletet Csehországban 1627. július 31-én, Morvaországban 1628. március 9- én adták ki. Ez mindkét országrészben a lakosság tömeges kivándorlását váltotta ki. A német ajkú evangélikusok úticélul Szászországot választották, a cseh evangélikusok pedig kelet felé húzódtak - Magyarország határmenti településeire. A mai Nyugat-Szlovákia területe jó vallási menedékhelynek ígérkezett. Azok a földesurak, akiknek birtokai a határ mentén feküdtek, többnyire evangélikusok voltak. Trencsén örökös urai, az lllésházyak, a berencsi Nyáryak, a csejtei Druget és Nádasdy urak, Led-40
