Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Német betelepítés a Csallóközbe ri István tulajdonában volt. A 14. század közepén Ban falu nevével már nem találkozunk az írásos emlékekben. A 15. század kezdetén tűnik fel újra Jerendorf és Jarondorf néven, amely későbbi német Jahrndorf névre változik. A két település azonosságának kérdése egyelőre nyitott. Horvátjárfalu földrajzi fekvése, az államhatár közelsége miatt mozgalmas múltra tekint vissza. A falu eredeti lakosai szlávok voltak, a 13-14. században közéjük magyarok, majd később németek telepedtek le. DUNACSÚN Pozsonytól délkeletre, a Duna jobb partján, a dunai löszerdők szomszédságában, 133 m tengerfölötti magasságban terül el. Lakosai főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. Dunacsún múltja összefügg a szomszédos falvak, Oroszka és Horvátjárfalu múltjával. A pozsonyi hídfő három faluja, amelyek földrajzilag a Dunántúlhoz tartoztak, Moson vármegye területén voltak. A Dunántúl ezen része a magyar királyság megalapításától jelentős szerepet játszott az ország védelmében, gyakran volt fegyveres összecsapások színhelye. Ez a tény nagyban befolyásolta a település fejlődését. A Dunántúl lakosai - tehát Dunacsúné is - eredetileg szlávok voltak, akik azonban a 13-14. század folyamán beolvadtak részben a magyarok, majd később a németek közé. Az első fennmaradt írásos emlék a településről a 13. század első feléből származik. A település elnevezésének német változata (Sandorf) a 15. században jelent meg (1451-ben Swndorf). A német elnevezés megjelenése Dunántúlon összefüggött a német befolyás megerősödésével. A 16. század kezdetén horvátok érkeztek Dunacsúnba, akik a törökök elől menekülve hagyták el hazájukat. A menekülők hulláma a mohácsi csatát követően erősödött. Az 1659-es és 1681-es egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint a falu több kisnemes birtokában volt. A lakosok többnyire római katolikus horvátok voltak, mellettük kis százalékban protestáns németek is éltek. 1836-ban Dunacsúnt kevert lakosú, horvát- német faluként tüntetik fel a források. Lakosainak száma 670 volt. A 46 jobbágy 822 hold szántón és 350 kaszáló réten gaz21
