Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Horváthová Margita dálkodott. A faluhoz nagy erdő és három vízimalom tartozott. A 19. században kezdtek lakói gyümölcstermesztéssel is foglalkozni. A falu földesurai a Szapáryak és a Sándorok voltak. OROSZVÁR A pozsonyi hídfőhöz csatolt három falu közül a múltban Oroszvárnak volt a legfontosabb szerepe. Az első írásos emlék Oroszvárról a 13. század első éveiből származik. 1208-ban II. András király oklevélben erősítette meg a lébényi bencés apátság megalapítását. Az apátsághoz tartozó birtok határainak leírásánál az oklevélben említődik a „terra Uruzwar“, a mai Oroszvár is. Oroszvár lakosai eredetileg szlávok voltak, amit bizonyítanak a 13. századi helyi dűlőnevek. A 13-14. század folyamán a szlávok háttérbe szorultak, és beolvadtak részben a magyar, majd később a német lakosok közé. A középkorban ezzel a ténnyel összefüggésben alakult Oroszvár neve is. Az első elnevezés Uruzwar (Vruzwar) a 13-14. századból származik. A 15. században megjelenik az Orozwar, ugyanakkor a 14. század második felében pedig a német Karlburg, és a változatai - Kerselburch, Kerelburg, Karelburg, Kerchenburg, Karlburg stb. A falu német és magyar elnevezése csaknem napjainkig fennmaradt. A középkorban Oroszvár földműves település volt. Miután mezővárosi rangot kapott, a kézművesség és a kereskedelem is fejlődésnek indult. A 16. században itt letelepedett horvátok is földműveléssel foglalkoztak. A kereskedők és kézművesek leginkább németek voltak. Az 1773-as összeírás idején Oroszvárott túlnyomórészt horvát lakosok éltek, de már ugyanazon század végén a források szerint egyaránt lakták a mezővárost németek és horvátok. 1930-ban Oroszváron 1212 német, 435 magyar és 13 horvát lakos élt. Mint azt beszámolónkban már jeleztük, a Csallóköz, de egész Szlovákia német nemzetiségű lakosainak száma lényegesen a II. világháború után változott. A németek egy része Szlovákia felszabadítását követően, 1945 tavaszán visszatért Szlovákiába. Ebben az időben kezdődött meg a német lakosság erőszakos elhurcolása Szlovákia több városában felállított internáló táborokba (Zsolna, Késmárk, 22
