Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Horváthova Margita oklevele is, mellyel az uralkodó a pozsonyi káptalannak ajándékozta a „Flezyndorf" nevezetű földet. A térség minden valószínűség szerint a tatárjárás és a gyakori határmenti katonai összecsapások következtében néptelenedett el. A 14. század fordulóján a helyzet megváltozott. Az 1317-ben kelt oklevél Flezyndorf helységet „villádként említi. A 14-15. század fordulóján a fent említett térségben néhány pozsonyi révész telepedett le. A település több évszázadig a pozsonyi káptalan tulajdonában maradt. A középkori Flezyndorf határában az újkor kezdetén új település épült. A mai Ligetfalu első ismert telepesei a németek, majd később a horvátok voltak, akik a törökök elől menekültek és telepedtek itt le. A falu az Engerau nevet kapta, mely „szűkebb ligetet" jelent, ellentétben a szélesebb ligettel, melytől az ún. káptalani ág, a Duna káptalani ága választotta el. 1786-ban Ligetfalu német településként volt ismeretes. A pozsonyi várbirtokhoz tartozott, amely a Pálffy családé volt. Ligetfalut Pozsonnyal hajóhíd kötötte össze. A faluban kb. 90 ház állt, benne 118 családdal. A lakosok kertjeik jövedelméből éltek, a megtermett zöldséget és gyümölcsöt a pozsonyi piacra hordták. Néhányan révészként, többen kézművesként próbáltak megélni. A szegényebb lakosok a falu környékén mint napszámosok dolgoztak. A falu gyakran szenvedett árvízkárokat. Az 1848-ban épült iskolában 1 osztály volt. A fennmaradt statisztikai adatok szerint az alapiskolát akkor csak 38 tanuló látogatta. 1866-ban Ligetfalunak 594 lakosa és 103 háza volt. A faluban németül beszéltek. Ligetfalu határának terjedelme volt a legkisebb az összes Pozsonyhoz tartozó falu közül. HORVÁTJÁRFALU Az első írásos emlék Horvátjárfaluról a 13. század elejéről származik. 1208-ban II. András király írásban erősítette meg a lébényi bencés apátság alapítását. Az apátság birtokainak leírásában szerepel villa Ban formában Horvátjárfalu is. Ban falu a 13. század kezdetén Sándor udvarnoké volt, és ő hagyta a falut a lébényi apátságra. A 13. század második felében (1266-ban) Ban falu Konrád magiszter, a 14. század kezdetén pedig az oroszvá20
