Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Német betelepítés a Csallóközbe őket követték a kovácsok, bognárok és a szabók. A többi kézműves nem alapított céhet. A török dúlás és a kuruc felkelés ideje alatt a falu sokat szenvedett és gyakran dúlták fel, hiszen 1721-ig katonai csapatok székhelye volt. A kuruc háborúkat követően lakosságának száma a felére apadt. Az 1712-1720-as évek során birtokainak terjedelme is jócskán megcsappant. Az 1715-ös pestisjárvány pedig erősen megritkította a lakosság sorait. A 18. század első felében a földesúr és a jobbágyok viszonya nem volt pontosan meghatározva. A jobbágyok a szükség szerint robotoltak, de a korábbi kötelességeikhez mérten a 18. századiak jóval nagyobbak voltak. A püspöki jobbágyok voltak az érseki uradalom fő fuvarosai. Ők szállították a termékek tizedét a bazini, a szentgyörgyi, stomfai, dévényi és pozsonyi körzetből. Szükség szerint kötelesek voltak segíteni a kikötőben a hajók kirakodásánál, amelyeken az érsek számára a gabonát szállították. A jobbágyok művelték az uraság földjeit, kaszálták a réteket, hordták a fát. Annak ellenére, hogy Ligetfalu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún távolabb esik Csallóköztől, az egész pozsonyi régió megismerésének érdekében néhány adattal szeretnénk bemutatni annak további német településeit is. LIGETFALU A falu a Duna folyó jobb partján fekszik. Már a múltban nemzetközi jelentőségű rév volt itt, mely a római kori védőrendszer szerves része volt. A terület betelepítése a mai ismeretek alapján a 13. századba nyúlik vissza. Ligetfalu legrégebbi határleírása 1225-ből maradt fenn. A II. András király által kiadott oklevél megerősíti a kedhelyi (ma Mannersdorf, Burgenland) cisztercita kolostor részére Domonkos bán és rokonai által ajándékozott különféle ingatlanok tulajdonjogát. Az oklevél szerint a révvel szemben, a pozsonyi vár alatt a besenyők települése volt található, akik itt őrszolgálatot végeztek. A térség határában keletkezett a Flocendorf ill. Flezyndorf nevű major, melyet valószínűleg a német telepesek népesítettek be azon a földön, mely a besenyők áttelepülése után a Miskolci család birtokába jutott. Ugyanezt a területet említi Kun László 1278-ban kelt 19
