Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Horváthova Margita megváltoztatása után került át a sziget a Duna jobb partjára és kapcsolódott Ligetfaluhoz. PÜSPÖKI Püspöki Pozsony város legkeletibb részén fekszik, Csallóköz határán. A falu már a római korban lakott volt. Ennek bizonyítéka egy 3. századból származó római mérföldkő, melyre a hajdani érseki kertben bukkantak rá, illetve egy római kori felirat, amelyet a 13. század első harmadában épített templom egyik köve őriz. Az első írásos emlék Püspökiről és annak bírájáről az 1260-1270-es évekből maradt fenn. A 15. század elején a bíró mellett már az esküdtek is említődnek. A legrégibb fennmaradt írásos forrás szerint Püspöki 1262-ben az esztergomi káptalan tulajdona volt. Szent Miklós templomának jövedelme az esztergomi kanonokot, a pármai Gerhard magisztert illette. A templom jövedelmét 1262-ben a kanonoki tisztséggel együtt az akkori pécsi főesperes, Róbert szerezte meg. A 14. század második felében Pozsony város, Püspöki, Szúnyogdi és Csölle (Chele) falvak között komoly vitákra került sor a vereknyei vám miatt. A kutatások jelenlegi állása szerint nem lehet pontosan meghatározni a püspöki határ nagyságát a középkorban. A püspöki kataszter nem volt egyöntetű, ugyanis átszőtték a Duna kisebb-nagyobb mellékágai. A középkori Püspöki egy háromszög alakú szigeten keletkezett, melyet a Duna folyó ágai alakítottak ki. Részben Püspöki határába tartozott a középkori Hét falu is. Sajnos, nagyon keveset tudunk róla. A 14. században Jakab pozsonyi bíró birtokaihoz tartozott, de a 15. század felében elpusztult és lakosainak nagy része Püspökibe költözött. így jutott Hét falu határa Püspöki tulajdonába. Hét falu határa Püspöki kataszterének kb. 1/3-át alkotja. Püspökin már a 16. század végén volt iskola is. Az iskolát kb. 15 tanuló látogatta, 1694-ben pedig 19 tanulója volt. Ide jártak a környező falvak lakóinak (Szúnyogdi, Vereknye, Felsőcsölle, Hideghét) gyermekei is. Püspöki lakosai között sok kézműves volt. Az első céhek a 17. század második felében keletkeztek. Elsőként a cipészek és a csizmadiák alapították meg közös céhüket, 18
