Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain - a kutatás lehetőésgei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei
Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain... oldalon fekvő 1000-2000 fős községek fölött (Hont, Drégelypalánk, Bernecebaráti, Kemence), hogy nehéz gazdasági helyzete ellenére a határ többi szakaszán láthatóhoz képest “fordított", tehát Szlovákiába irányuló vonzás is elképzelhető. Az itteni határátkelőhely az egyik legnagyobb forgalmú nemzetközi átkelő lévén, ellátva a megfelelő gazdasági szervezetekkel, a kapcsolatok sem csak a közvetlen szomszédos “túloldali" községekkel, hanem a távolabbi Váccal is kiépülhetnek.7 Végül még a Sátoraljaújhely-Tótújhely-Bodrogszerdahely- Pácin településegyüttest is vizsgálni tervezzük, ahol is a magyar oldalon van a városi település, és a mindkét oldali gazdasági pangás dacára a túlsó oldal magyar agrárnépessége bizonyos szinten (pl. bevásárlás) “átköthet" az innenső oldalra.8 E keleti határvidék gazdasági ereje a magyar oldalon, ha a jövedelmet tekintjük, kétharmada, munkanélküliségi rátája másfélszerese, cégsűrűség értéke fele a magyar-szlovák határ nyugati felén tapasztalhatónak, tehát a nagyon eltérő fejlettség miatt a hasonló folyamatok jelentkezése is járhat eltérő kihatásokkal.9 Külön felderítendő az ebben a térségben jelentős cigány népesség kapcsolatrendszere. Mindennek kihatása az adott települések nyelvtudására, nemzeti identitására, más etnikai csoportokhoz fűződő viszonyára jelentik a vizsgálat itt is megválaszolandó végső kérdéseit. A.2. A következő szakaszban a helyszínen interjúkat készítünk a legnagyobb munkaadókkal ill. a legnagyobb gazdasági egységek vezetőivel, az önkormányzati és közösségi vezetőkkel és - ha van - a helyi élet különlegesen mobil szereplőivel (pl. szezonmunkások, fuvarosok, vándorkereskedők stb.). Az interjúk egyrészt ellenőrzik, másrészt kiegészítik az addigi elemzést a helyi társadalom és gazdaság szerkezetéről adódó ismeretekkel. Különösen pedig törekszünk olyan adatok gyűjtésére, melyek a helyi társadalomban és gazdaságban a szomszédoldallal kiépülő kapcsolatok "hídfőiről” adnak képet. Ezeket az interjúkat is törekszünk standardizálni annyiban, hogy összeállítjuk az adott gazdasági-társadalmi típuson belül az interjúalanyoknak felteendő, releváns kérdések kérdéskatalógusát. Persze, más típus, más kérdéssor, egy városban sem keresünk majd TSz-elnököt. A.3. Csak ezután fogalmazzuk meg a kérdőívet, miután 90
