Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain - a kutatás lehetőésgei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei
Vári András ismerjük kistérségünknek nemcsak típus szerinti hovatartozását, de annál többet is, legalábbis a helyi társadalom törzsének, elitjének és járó-kelő, mozgó részeiről szerzett ismereteink alapján egy bizonyos tagoltságát is. Kérdőívünkben három részben tudakozódunk egyrészt a szomszéd területtel való kapcsolattartás mikéntje, formái, funkciói és jelentősége, másrészt arról, hogy a kérdezett és családja, illetve az ő ismeretei alapján az adott közösség milyen nyelvet, hol hogyan mire használ és ezen a téren mi változott a közelmúltban, harmadrészt az adott etnikummal való személyes azonosulás tényezőit is vizsgálni kívánjuk. De a kérdőívünk is félig lesz csak egységes, bizonyos kérdéseket mindenhol felteszünk, másokat típusonként, ismét másokat helységenként eltérően. Külön kérdéssorokat dolgozunk ki a szomszéd országba dolgozni járók, iskolába járók és a szomszédba is átnyúló tevékenységgel rendelkező vállalkozások helyzetének fölmérésére is. A.4. A kérdőívek mellett, melyeket terveink szerint nem kérdezőbiztosok, hanem maguk a kutatók kérdeznének le, interjúkat is folytatunk minden olyan esetben, ahol ez célravezető, és nem mulasztjuk el szemrevételezni a helységek kapcsolatainak az idegen számára is látható formáit, a búcsút, a focimeccset, a szomszédbeliekkel dolgozó üzemet sem. Antropológiai sűrű leíráshoz valószínűleg túl gyors és rövid lesz látogatásunk, de mindenesetre célként tűzendő ki, hogy a kutatócsoport ne csak a kérdőívek ledarálásával foglalkozzon, de a minél komplexebb helyi ismeretszerzéssel is. Kérdőívünknek különösen az identitásra és az interetnikus kapcsolatokra kérdező részei és az antropológiai megfigyelés egymás komplementereit adják. A.5. Mindezek után olyan elemzést próbálunk készíteni, amely különböző kérdéseinkre egymással összefüggő válaszokat kínál. Elemzi a települési és gazdasági térszerkezetet, a határon átjárhatást, a nyelvhasználatról és az etnikai önazonosságról nyert ismereteket pedig e tényezők kontextusában és az adott közösség sorsának és helyzetének függvényében értelmezi. Ettől azt várjuk , hogy az eddigi kísérleteknél pontosabb magyarázatokat kaphatunk az etnikai identitás és az interetnikus és interregionális kapcsolatok összefüggéseire. 4. A kutatás lehetséges partnerkapcsolatai, a modulrendszer 91
