Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain - a kutatás lehetőésgei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei
Vári András helyzetére vonatkozó statisztikai adatokat gyűjtjük be a statisztikai hivataloktól. Megnézzük a közlekedési hálót, a határátlépések számát, statisztikáját. Ezekután már el kell tudnunk helyezni mindkét oldal kistérségeit a fenti táblázat típusainak egyikében. Fenti modellünkben az említett közösségeket elhelyezve az alábbi előzetes képet láthatjuk. A párkányi vegyes lakosságú, magyar többségű kistérség már most is a fejlődő gazdaságú Esztergom felé gravitál, nyilván a híd megépítése után a napi bevásárlási, munkavállalási és iskolábajárási kapcsolatok meg fognak erősödni. Ebben az együttműködésben a nyomott gazdasági helyzetű párkányi kistérséget gazdasági helyzete, Esztergomot pedig részben a további gazdasági expanziós terveihez hiányzó munkaerő, részben a nemzetközi kooperációban nyerhető EU-források és a projektekhez kapcsolódó presztízs is sarkallja. Utóbbiak annál is inkább, mivel Esztergomban még azon töprengenek, melyik város lenne a legalkalmasabb a megyeközpont szerepére. Ez a gazdasági helyzet elvben még a képzettebb párkányi szlovák lakosság átkapcsolódásához is elvezethet. A kapcsolódásokat tehát nagyrészt egyirányúnak várjuk, mind városi/ipari, mind vidéki/agrár népesség és talán mindkét etnikum részvételével. Színesíti a képet és persze nem fér fenti, doktriner tipológiánkba, hogy a pilisi szlovák falvak Esztergomra lejárása is intenzívebbé válhat, hacsak Dorog le nem csábítja a rajta átmenő buszokról a népet. Nagy kérdés, hogy Esztergom ilyen, viszonylag látványos sikere - már ha tényleg megvalósul - milyen hatással lesz az érintett közösségek életére és identitására. Az esztergom-párkányi, várhatóan gyorsan összenövő térség kontrasztja, ellenpontja lehet Szalka és Letkés, ahol már most is át lehet ugyan menni közúton, de a nógrádi pangás a szlovákiaival vetekedvén, sem egyik, sem másik oldal nemigen vonzza a másikat.6 Lehet, hogy itt éppen ez a zavartalanság biztosít némi időt a kapcsolatok kisléptékű, a gazdák, kisvállalkozók, szomszédok szintjén zajló újjépftésére. Letkésen túl sem igen vonz semmi, Szob maga is darvadozván, Vác és Pest pedig messzebb esvén. Ez tehát magyar-magyar kapcsolat, de kevéssé intenzívnek várható, mindkét oldalon agrárnépesség részvételével. Ismét más kérdések várnak Ipolyságon. Ez a város anynyival magasabban áll a településhierarchiában a magyar 89
