Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében - Liszka József: Szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia?
Liszka József Nos, lényegében mindkét álláspont a népi kultúra (magam szívesebben alkalmazom a „populáris kultúra" kifejezést, amely az előbbinél tágabb és jobban kifejezi azt, amivel a modern néprajztudomány foglalkozik) szóval alapvetően a populáris kultúra lényegének a nem-ismeréséből (vagy felületes ismeretéből), a néprajztudomány eredményeinek a figyelmen kívül hagyásából eredeztethető. Valahol olvastam, hogy a jövő bármelyik tudománya csak akkor maradhat versenyképes, ha az általa feltett kérdéseket és válaszkísérleteket úgy tudja megfogalmazni, ha úgy tetszik: tálalni, hogy ezt bárki könynyedén megérthesse. A jövő jó tudósát nem mások számára érthetetlen nyelve, hanem kommunikációs készsége teszi azzá. A jövő tudósának tehát nem csak jó szakembernek kell lennie, hanem jó kommunikátornak is. Olyannak, aki az adott tudományszak eredményeit közkinccsé is tudja tenni. Valószínűleg ez a baj a néprajztudománnyal. A német nyelvterületen megkülönböztetnek néprajztudományt („volkskundliche Wissenschaft”) és alkalmazott néprajzot („angewandte Volkskunde”). És ezt a kettőt csak a legritkább esetben, csak a legtájékozatlanabbak keverik össze. Ez a kettősség nálunk is megvan csak nem szokás külön névvel illetni őket és bizony nem ritkán össze is keverjük őket. Mindenesetre az alkalmazott néprajznak (tehát mondjuk a táncházmozgalomnak, az énekkari mozgalomnak, a kézmüvesmozgalomnak stb.) jelentősen nagyobb a hatása a közvéleményre, mint a - lássuk be - gyakran száraz tudományos eredményeknek. Az alkalmazott néprajz Herderék óta ugyanazt hangoztatja a népi kultúráról (tehát alapvetően paraszti kultúrának tartja, amely a nemzeti kultúra egyik legfontosabb, legszilárdabb pillére, amihez mindig vissza-vissza lehet térni, onnan erőt meríteni stb.), miközben a néprajztudománynak sokszor már egészen más a véleménye róla és hát egészen mások a feladatai... 4. Végezetül ismételjük meg az előadás címéül választott kérdést: szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia? Szlovákiai magyar néprajz alatt eddig jó esetben megbízható leíró tudományt lehet(ett) érteni. 42
