Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Tudományos Műhelyek mányzati törekvések dokumentumgyűjteménye 1992-ben a Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványaként jut el az olvasóhoz. A nyelvhasználati törvény vitájáról a Létünk 1992/1 száma foglalkozik, a Kisebbség, autonómia kollektív jogok címmel, pedig a következő tematikus szám került az olvasó kezébe (Létünk, 1992/4-5). A 2000/3-4 szám már az Egyesült Nemzetek Szervezete az ezredfordulón címmel (Bozóki Antal), az ötvenöt éves világszervezetről ír, éppen akkor amikor Jugoszláviát visszafogadták az ENSz-be. A délszláv háború több írót, közéleti személyt késztetett írásra. Major Nándor elkészült az Elvesztett ország című (Forum, 1993) és A békecsinálás mestersége című (Forum, 1999) kötetével. Juhász Erzsébet szépirodalmi stílusban, de igen mély átérzéssel, szinte tudományos igénnyel ír a történelmi megrázkódtatásokról (Esti följegyzések, Forum, 1993). A délszláv háború emberközpontú ábrázolásában, kritikájában, békemozgalmi célokkal a Keszég Károly szerkesztette Napló jár élen, nem kevésbé a kilencvenes évek elején közzétett Téves csatatéren című riportkötetével (1995). Az emberi és kisebbségi lét társadalmi vonatkozásait mind történelmi, mind társadalomtudományi megközelítésben ábrázolja Dudás Károly is (Királytemetés, 1995). Politikai értekezéseket írt még Bosnyák István (Pörök, táborok, emberek Hl; 1994, 1997, Kis magyar balkáni krónika, 1962-1997, Hl; 1998). A közgazdasági témájú kutatások zömét a szabadkai Közgazdasági Kar magyar tanárai és munkatársai végezték. A közgazdaságtudomány elméleti írói közül kevesen vannak: Tót Anna, a közgazdaságtan történetének jó ismerője majdhogynem az egyedüli, aki magyar nyelven is írt. A jugoszláv vonatkozású gazdasági szerkezet taglalására Szám Attila, Laki László, Sipos Géza, Szecsei Mihály, Gaál György, Móra András (Vajdaság távlatai...) vállalkoztak. Az agrár-gazdasági kérdésekhez Borza József, Kicsi Ernő, Szenes György és Somogyi Sándor értettek. A gazdasági életet illető kutatások legtöbbje beleolvadt az állam által megrendelt projektumokba, és nem magyar nyelven íródott. A Közgazdasági Kar tanárai közül volt olyan, aki magyar tankönyvet írt, vagy fordított a könyvviteli, gazdasági-matematikai szakterületen. A kilencvenes években már nagyon sürget a politikai és a gazdasági rendszerváltás igénye, ennek megfelelően a gazdaság és a politika viszonyáról Losoncz 218
