Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Vajdasági magyar humán tudományosság... Alpár, Gábrityné Molnár Irén jelentetik meg tanulmányaikat (Létünk, 1991, 1-2). A szerb nyelven írt tanulmányok egy része magyar közgazdászaink tollából származik, és folyamatosan megjelenik a Közgazdasági Kar tankönyveiként, vagy az Anale-ban (dr. Sági András - mikrogazdaságtan, dr. Zimányi Veronika - szervezéspszichológia, dr. Szalai Suzana - piackutatás, dr. Csüllög Mária, dr. Kis Tibor, dr. Lovászi Ilonka, dr. Mészáros Katalin - közgazdasági matematikusok, dr. Petkovics Györgyi (dr. Rekecki János utódaként) - számviteli szakemberek és itt van dr. Susnyár Gizella - munkaszervezéstan; dr. Gábrity Molnár Irén és dr. Laki László gazdaságszociológiával foglalkoznak). Az időszerű gazdasági életünk útvesztőiről Gábrity Molnár Irén írt tanulmányában (Vajdasági marasztaló, MTT kiadványa Szabadka, 2000), miközben a Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatásokat folytat a vajdasági magyarság helyzetéről a munkaerőpiacon (mélyinterjú) és a munkaerő emigrálásának kérdéséről (374 kérdőív feldolgozása) is. A Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Társulat még 1872-ben alakult, a Múzeumi Társulat pedig 1878- ban. 1896-ban Zomborban Dudás Gyula kiadta a Bács- Bodrog vármegye monográfiáját, Iványi István megírta Szabadka szabad királyi város történetét (1886-1892), 1894- ben pedig Érdújhelyi Menyhért Újvidék történetét. A két világháború között nem alakult ki történészénél foglalkozó magyar értelmiségi kör, minthogy a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság ezt nem engedélyezte. Lobi Árpád ugyan tett rá kísérletet, de csak a második világháború után láthattak napvilágot munkái; A kuruckor (1947), Bánát magyar nyelvű polgári társadalomtudománya a századforduló elején 1880-1918 (1973), Bácskai polgári politikai elmélet 1880-1920 (1976), Harcban a földért (1977) címűek. A bácskai munkásmozgalom tárgykörével Mimics József foglalkozott, Hegedűs Antal 1981-ben a török hódoltság idejének bácskai jobbágyairól írt, majd a Bánátban fellángoló jobbágymozgalmakról (1984). Lőrinc Péter vizsgálódásának témája a népfront, Mészáros Sándoré Vajdaság megszállása, az 1944-46 közötti időszak katonai közigazgatása, Csehák Kálmáné és Gaál Györgyé pedig a népfelszabadító mozgalom és a forradalom. Ricz Péter igazi történelmi témával jelentkezett 1975-ben: A népvándorlás ko219
