Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Vadkerty KataliN. A csehszlovákiai magyarok problémái
A csehszlovákiai magyarok problémái hatalommal. Végeredmény a magyar nemzetiségű (és érzelmű) értelmiségiek, alkalmazottak és iparosok, munkások számának a csökkenése, a városok irányításából való kiszorulása volt. A falu lakossága tovább élte a maga megszokott életét, amibe aránylag gyorsan adaptálta az új gazdasági lehetőségeket. Életvitelüket felbolygatta a legjelentősebb asszimilációs tényezők egyike, a földreform. Az 1919 áprilisában meghirdetett reform nem titkolt célja volt, hogy kivegye a német és a magyar földbirtokosok kezéből a földeket, meggátolja a földek szabadkézből történő eladását, s korlátozza a nemzetiségek földvásárlási lehetőségeit. Az 1920-as évek végéig csak szláv nemzetiségűek kérelmezhettek földtulajdont, s költözhettek be mint kolonisták a magyarlakta régiókba. A betelepülők elhelyezését, a kolonista falvak, kolóniák és szórványtelepülések helyét és mértékét a kormány által létesített hivatal központilag irányította. A magyarlakta régiókat, kiemelten a Csallóközt, horizontálisan és vertikálisan osztották fel. A kormány titkos vágya az volt, hogy a betelepítéseket ellenző, a földvásárlástól eltiltott magyar földművesség fellázadjon, s egy része önként eltávozzon az országból. Az elvárások ellenére - kis kivétellel - a betelepülők békében éltek a magyar szomszédokkal, s a boldogulásuk érdekében alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz, megismerkedtek a termelési szokásokkal és sokan megtanulták a magyar nyelvet is. Mindezek ellenére is az asszimiláció egyik formáját képviselték, mert új nyelvet, új szokásokat, új hagyományokat hoztak be egy több évszázada bizonyos fokig zárt magyar közösségbe. Miattuk kellett szlovák iskolákat alapítani, a pedagógusaik terjesztették a szlovák (cseh) kultúrát. Mindezek ellenére az új helyzethez gyorsan alkalmazkodó falusi lakosság megtartotta magyarságát, továbbra is tisztelték és gyakorolták őseik hagyományait. Az 1938-as bécsi döntés szilárd nemzettudatú, a hatalomváltást őszinte örömmel üdvözlő magyar parasztságot talált a magyarlakta csehszlovák régiókban, akik mögé felsorakozott a magyar városi polgárság, az értelmiségiek, kézművesek, kereskedők és a munkások egyaránt. Az 1938-1945-ös szakaszt a magyar nemzettudat megerősödése jellemzi annak ellenére is, hogy gazdasági 187
