Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... lyét az NGO-knak, a nem-kormányzati szervezeteknek. Ezzel párhuzamosan pedig egyre gyakrabban már csak civil szféráról, civil szervezetekről, non-profit szektorról kezdenek el beszélni. Ez a metamorfózis azonban több volt, mint egyszerű névváltoztatás: az „új szervezetek (NGO-k) sikere legalább annyira függ professzionalizmusuktól, költségvetésük sikeres kezelésétől, propagandatevékenységüktől, a támogatásszerzéstől stb., mint közéleti vagy társadalmi vonzerejüktől’’ (Kaldor, 1998: 126). A civil társadalom ezen intézményi szintjének megjelenése azonban korántsem jelentheti azt, hogy megoldódott volna a társadalmi részvétel, az önszerveződés problémaköre. Noha a közép- és kelet-európai országokban a kilencvenes évek legelején a pluralista demokratikus rendszerekre való áttérés lehetővé tette a civil szféra intézményi, szervezeti kibontakozását, ezt a folyamatot elemzők gyakran csak mint „statisztikailag erős civil társadalom" említik: „a szervezetek számának megnövekedése (...) nem jelenti szükségszerűen sem a civil társadalom részvételi arányának megnövekedését az érdemi döntésekben, sem azt, hogy ugyanilyen arányban erősödött volna a politikai döntésmechanizmusok civil társadalmi kontrollja vagy befolyásolhatósága” (Miszlivetz-Jensen, 1998: 143). A civil szervezetek megjelenését gyakran a politikai szféra gerjeszti szavazóbázisának növelése érdekében, de találni olyan látszatszervezeteket is, amelyeknek létrejötte nem föltétlenül társadalmilag hasznos tevékenységeket folytat2. A kilencvenes években létrejött civil szervezeteknek rá kellett jönniük, hogy nagyon gyakran puszta létezésük is megkérdőjeleződik, ha csak állami forrásokra támaszkodnak, így célszerűnek látszott nemzetközi források felkutatása is. Ez a beállítódás felerősítette a civil szféra nemzetközivé válását, és tudatosította azt is, hogy a globalizálódó világban azok lehetnek életképesek, akik nem csak a helyi, országos, hanem a nemzetközi pénzügyi csatornákat is ismerik. Az így kialakult transznacionális civil társadalmat, Mary Kaldor szerint, a globális/helyi választóvonalat átszelő politikai tervezetnek tekinthetjük. E nemzetek fölötti civil társadalom fontossága egyre inkább felerősödött a kilencvenes évek fontosabb politikai történései során (délszláv háborúk, az Európai Unió kibővítésének szándéka), és mint politikai tervezetnek egyaránt mondanivalóval kell rendel97
