Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
Papp Z. Attila keznie az autonóm és a hatalomhordozó egyének számára. „A független gondolkodású individuumok számára a fogalomban benne foglaltatik, hogy a helyi tevékenységeknek és kampányoknak összeköttetésben kell állniuk a határokon átnyúló támogatói hálózattal, valamint, hogy bejáratosnak kell lenniük egy sor intézményhez. A hatalom birtokosai szempontjából a fogalom tartalmazza a valódi segítségnyújtás biztosításának felelősségét (és önérdekét) azok számára, akik küzdenek a polgári értékek helyi életben tartásáért.’’ (Kaldor, 1997). Kaldor kissé pragmatikus transznacionális civil társadalom fogalma talán feloldhatja azt a Közép-Európában gyakran tapasztalt ellentétet is, amely a civil társadalom eszméje és a nemzeti identitáshoz való ragaszkodás között húzódik: „a nemzeti identitás és hovatartozás jelentőségének konzerválódása megakadályozza, hogy kialakítsuk a polgári létezésnek és a nemzetállam ügyeiben való részvételnek azt a modelljét, mely a liberális-individualista ideológia elvei jegyében fogant meg” (Seligman, 1997: 160). Seligman eme meglátása talán túlságosan is határozottnak látszik, mögötte azonban az áll, hogy mindaddig, amíg a régió országaiban nem alakul ki az autonóm magánemberre jellemző polgári magatartás, addig nem lehet civil társadalomról beszélni. Közép- és Kelet-Európa történelme folyton azt igazolta, hogy a nemzeti kötődésekhez való állandó ragaszkodás nem tette lehetővé a nyugati típusú berendezkedések megvalósítását. Azért tartottuk szükségesnek, még ha vázlatosan is, ismertetni a civil társadalomról szóló fejtegetéseket, hogy a továbbiakban érezhetőbb legyen az e témakörről Romániában megjelent gondolatmenetek sajátossága. A nemzetközi szakirodalom e nagyon rövid bemutatása egyféleképpen viszonyítási pontként szolgál az alábbiakban, és segíteni fog az ettől eltérő, a romániai civil társadalom diskurzusának differentia spesicificáját beazonosítani. 2 2. A civil társadalom eszméje a romániai sajtóban Tanulmányunk nem a romániai civil társadalom jelen helyzetéről szól, hanem arról, hogy a civil társadalom gondolata, eszméje hogyan jelent meg a romániai sajtóban az 1989. decemberi események után. Kérdésünk nem az, hogy milyen esélye van a civil társadalom kibontakozásé 98
