Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

Petőcz Kálmán legtöbb szavazatot kapta, nem szükséges az abszo­lút többség elérése. A rendszer jellemzése: feltétlen többségi egyéni. Földrajzi elterjedtség: Ezt a rendszert Európában csak Nagy-Britanniában használják, a tengerentúlon az Egyesült Államokban és a legtöbb volt brit gyar­maton - Kanadában, Dél-Ázsiában (India, Pakisz­tán, Burma, Nepál, Banglades, Afganisztán), Közép- Kelet-Afrikában (Szudán, Etiópia, Uganda, Kenya, Kongó, Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia, Ma­lawi, Ruanda), Nigériában, Ghánában, az Elefánt­csontparton, Marokkóban, Szíriában, összesen a vi­lág 68 államában. A szavazólap jellegzetes szerkezete: Ajelöltek ne­ve (néha fényképpel) és pártjuk neve (esetleg jele) egymás alatt vagy mellett sorakoznak. Minden pártot csak egy jelölt képvisel, ezekenkívül általában füg­getlenek is jelöltethetik magukat. Minden név mellett ablak van. A választó feladata keresztet vagy más jelet írni az ablakba, ill. más módon megjelölni az előnyben részesített jelöltet. 2.3.5.2. Kétfordulós (abszolút) többségi rendszer Alapelv. Az egymandátumos választókörzetekre való osztás elve azonos a fentivel. Azonban a győzelemhez szavazatok abszolút többségének elérése szükséges. Azokban a szavazókörzetekben, ahol a jelölt már az első körben 50% +1 szavazatot kap, lezárják a vá­lasztásokat. A többi körzetben azonban a második fordulóval folytatódnak, amelybe rendszerint az első forduló első két jelöltje jut. A második forduló győzte­se szerzi meg a képviselő-mandátumot. Ha a máso­dik fordulóba nem kettő, hanem több jelölt kerül (álta-60

Next

/
Oldalképek
Tartalom