Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
Petőcz Kálmán legtöbb szavazatot kapta, nem szükséges az abszolút többség elérése. A rendszer jellemzése: feltétlen többségi egyéni. Földrajzi elterjedtség: Ezt a rendszert Európában csak Nagy-Britanniában használják, a tengerentúlon az Egyesült Államokban és a legtöbb volt brit gyarmaton - Kanadában, Dél-Ázsiában (India, Pakisztán, Burma, Nepál, Banglades, Afganisztán), Közép- Kelet-Afrikában (Szudán, Etiópia, Uganda, Kenya, Kongó, Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia, Malawi, Ruanda), Nigériában, Ghánában, az Elefántcsontparton, Marokkóban, Szíriában, összesen a világ 68 államában. A szavazólap jellegzetes szerkezete: Ajelöltek neve (néha fényképpel) és pártjuk neve (esetleg jele) egymás alatt vagy mellett sorakoznak. Minden pártot csak egy jelölt képvisel, ezekenkívül általában függetlenek is jelöltethetik magukat. Minden név mellett ablak van. A választó feladata keresztet vagy más jelet írni az ablakba, ill. más módon megjelölni az előnyben részesített jelöltet. 2.3.5.2. Kétfordulós (abszolút) többségi rendszer Alapelv. Az egymandátumos választókörzetekre való osztás elve azonos a fentivel. Azonban a győzelemhez szavazatok abszolút többségének elérése szükséges. Azokban a szavazókörzetekben, ahol a jelölt már az első körben 50% +1 szavazatot kap, lezárják a választásokat. A többi körzetben azonban a második fordulóval folytatódnak, amelybe rendszerint az első forduló első két jelöltje jut. A második forduló győztese szerzi meg a képviselő-mandátumot. Ha a második fordulóba nem kettő, hanem több jelölt kerül (álta-60
